Szécsi Noémi: Könyv terhes baglyoknak (Para-Kovács: Én-teriőr)

Egyéb

A Magyar Kultúra napja alkalmából büszkén állítható, hogy az írott szónak van még becsülete ebben a hazában. Mit becsülete? Alig akad egy lélek, aki ne akarna könyvet megjelentetni. Az egy dolog, hogy a Heti Hetes Sztárjai (ugye ez így már szókapcsolattá vált?) termelik a puha- és keményfedeleseket, de a narancsos gárda is nagyon keményen nyomul. Winkler eszesen karácsonyra időzített egy újabb állatos karcolatgyűjteményt, és még nincs vége a januárnak, Para-Kovács máris egy "Én-teriőr" c. könyvet lenget, benne a Mancsban az azonos című rovatban megjelent publicisztikák. Egyre több jel mutat arra: megérett az idő, hogy mostmár Sisso is - a Magyar Narancs törzsgárdatagság női szekciója nevében - előálljon egy a kilencvenes évek kultúrsznobizmusát áttekintő kötettel.
A dedikálással egybekötött könyvbemutató közönsége 7 órára olyan népesre duzzad, hogy nehéz eldönteni 1. a hírneves szerző 2. a könyvbemutatót követő kocsmaszínház 3. a mostanában Rézmál Kávézó néven futó szórakozóhely 4. a kopogós hideg vagy az unalmas keddeste előli menekülés vonzotta a tömegeket pont ide, pont most. Para-Kovács sajnálkozik is, hogy nem szedtek belépődíjat. Emberek egymás-hegyén hátán, levegő helyett cigarettafüst, sör, kávé minden marokban, és még Kéri Piroska is befut: minden együtt egy jó kis kultúrcsevejhez.
Büszke szerzők

   Winkler és Para-Kovács inkább baráti évődést rendeznek, de így rengeteget megtudhatunk a szerző magánéletéről és torz lelkivilágáról. A könyv anyaga a kilencvenes évek lenyomata, mikoris a hős kétszer házasodott, ugyanannyiszor elvált, saját tudomása szerint 1 Dalma nevű leánygyermeket nemzett, Mancs-viharokban vergődött, Népszabadság-munkatárssá tornázta fel magát valamint - a kispolgáriasodás egyértelmű tüneteként - mindeközben folyton fix fizetés után áhítozott (Lám, lelkünk mélyén mi, szellem napszámosai, mind erre vágyunk.)
   De küzdelmes útja végén ott várta a pályadíj: 2003-ban írásait az Alexandra kiadó adja ki, ugyanaz, amelyik Havas Henriket és Vujity Tvrtkót. Azt a Vujity Tvrtkót, aki Pokoli történeteivel kis híján rávert Kertész Imrére. Szóval nem kispálya. Terjesztéssel, marketinggel egy szál gond sem lesz, az bejósolható. Szerzőnk nem kis pöffeszkedéssel jegyzi meg, hogy ő az Alexandra egyik első szerzője, aki maga írja a könyveit.
   Amint azt a Winkler Róbert érdeklődő kérdésére adott válaszból megtudjuk, Para-Kovács sokkal gondosabb volt annál, mint hogy könyve szerkesztőjét, Uj Pétert egyszerűen felküldje a Várba, a Széchényi könyvtárba, hogy fénymásolja ki a szösszeneteket a vonatkozó Narikból, hanem barátságos gesztusként e-mailben küldte el neki. Uj Péter neve mégsincs feltüntetve a belső lapon, de a szerző esküdözött, hogy majd maga írja bele minden egyes példányba.

   Aztán szó terelődött az egykori és mostani Narancsra, a Medgyessy-címlapok hajhászására és a terhes baglyokra, mint a lap megcélzott olvasóközönségére. Szó se róla: maga az Én-teriőr is leginkább az utóbbi csoport ízlésvilágát fedi, de mások is megpróbálkozhatnak vele. Amint azt a szerző maga deklarálta, a bunkók és az újgazdagok pénzére is igényt tart.

Ilyeneket ír Para-Kovács mostanában: (Olyan új és olyan népszabadságos, hogy még nincs benne a könyvben.) Emlősmozi