Szécsi Noémit is díjazták az uniós irodalmi díjjal

Irodalom


szecsinoemi_bymetromhu.jpg
Szécsi Noémi

(MTI) - A díj reflektorfénybe állítja az ismeretlenségből kiemelkedő tehetségeket, és könyveik Európa-szerte történő terjesztését próbálja elősegíteni, valamint hozzájárul ahhoz, hogy - figyelemfelkeltés és tájékoztatás révén - megváltozzon a külföldi irodalomhoz való hozzáállás, és az uniós nagyközönség nyitottabbá váljon a határokon túlról érkező művek iránt.

   
Az uniós tagállamok és néhány EU-n kívüli ország szerzőit (minden országból egy-egy írót) három hullámban tüntetik ki. Szécsi Noémi mellett idén az osztrák Paulus Hochgatterer, a francia Emmanuelle Pagano, az ír Karen Gillece, az olasz Daniele Del Giudice, a litván Sintija Cerniauskaite, a lengyel Jacek Dukaj, a portugál Dulce Maria Cardoso, a szlovák Pavol Rankov, a svéd Helena Henschen, a horvát Mila Pavicevic és a norvég Carl Frode Tiller vehette át a díjat, amellyel 5 ezer euró pénzjutalom is jár, valamint az, hogy az unió kiemelt figyelmet szentel a mű idegen nyelvekre való lefordítására.
   
A díjazottak kilétét a brüsszeli EU-bizottság már júliusban nyilvánosságra hozta. Akkor jelentették be, hogy Kommunista Monte Cristo című művéért Szécsi Noémi nyerte az elismerést hazánkból.
   
A fiatal magyar író első regénye Finnugor vámpír címmel jelent meg 2002-ben. Ezt a terhessége alatt írt blogbejegyzéseiből összeállított A kismama naplója, illetve A baba memoárja követte, amelyek után ismét visszatért a regény műfajához. Az 1919 és 1957 között játszódó Kommunista Monte Cristo azt kutatja, valójában hogyan kezdődött és mélyült el a jobb és baloldal közötti gyűlölködés.
   
Az írónő a hétfői díjátadót követően úgy fogalmazott: a főszereplő, egy vegetáriánus hentes történetében a magyar sors testesül meg, a szatíra azt mutatja be, hogy az említett időszakban hogyan változnak meg a gondolatai, hogyan hatnak a történelmi események rá és családjára.
  
Az uniós elismerést azért tartja különösen nagyra, mert írónak lenni számos nehézséggel jár, és azzal is szembe kell néznie, hogy nem mindig becsülik meg a munkáját.
   
A brüsszeli ünnepségen az európai kulturális élet 800 szereplője vett részt. A rendezvényt José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Henning Mankell író irodalomról szóló beszélgetése nyitotta meg. Az eszmecsere végkövetkeztetése szerint a díj igazi értéke abban nyilvánul majd meg, hogy a határokat legyőzve képes lesz az irodalmat Európán belül és azon túl is eljuttatni az olvasókhoz.
   
Az unió megfogalmazása szerint a már létező irodalmi kitüntetésektől eltérően ez a díj előtérbe helyezi és népszerűsíti az európai irodalom sokféleségét. Fő célkitűzése szerint az elismerés "reflektorfénybe állítja az ismeretlenségből kiemelkedő tehetségeket, és törekszik elősegíteni könyveik Európa-szerte történő terjesztését".
   
Az egyes országok díjazottjainak kiválasztásához nemzeti zsűriket állítottak fel. Magyarországon a testületet Rácz I. Péter (József Attila Kör) vezette, tagjai Csaplár Vilmos (Szépírók Társasága), L. Simon László (Magyar Írószövetség) és Barna Imre (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) voltak.