A Szépirodalmi Figyelő szerkesztősége 2004-ben díjat alapított, amelyet először 2005 februárjában osztottak ki. Idén a 2006-os díjat - a tavaly szemlézett művek szerzői közül - Temesi Ferencnek és Rentz Mátyásnak ítélte oda kuratórium.
A kuratórium tagjai: Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke; Fábri György, a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs igazgatója; Szilágyi Márton irodalomtörténész, az ELTE BTK docense; Pápay György, a Fiatal Írók Szövetségének alelnöke; L. Simon László, a Szépirodalmi Figyelő leköszönő főszerkesztője és Thimár Attila, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője.
A díjakat, valamint a Pető Hunor képzőművész tervezte bronzplaketteket 2007. május 9-én a Magyar Írószövetség klubjában rendezett ünnepségen adták át.
Temesi Ferenc 1986-os Por című regényével vált az ország egyik legismertebb írójává. Legutóbbi kötetéről, a Kölcsön Időről Bárány Tibor kritikus ezt írta az Élet és Irodalomban (részlet):
"A Kölcsön Idő két kötete a fikció szerint az azonos címet viselő, évente négy számmal jelentkező folyóirat öt évfolyamát tartalmazza. (A lapot, olvashatjuk a kötetek harmadik oldalán, 1990-ben alapították; az újságregény a tizenegyedik, a tizenkettedik, a tizenharmadik, a tizennegyedik és a tizenötödik évfolyam anyagát foglalja magában - azaz az olvasó a lap 2001 és 2005 között megjelent számait lapozhatja fel.) A Kölcsön Idő első pillantásra leginkább közéleti és kulturális folyóiratnak tűnik: oldalain elsősorban publicisztikákkal, tárcákkal, tárcanovellákkal, személyes hangvételű emlékező szövegekkel, portrékkal és hosszabb-rövidebb esszékkel találkozhatunk. Ám az azonos sorozatcímen megjelent kis terjedelmű írások együtt olvasva nemegyszer regénnyé (vagy legalábbis kisregénnyé) állnak össze; ilyen például az Amerikai antológia - a regény fejezetei mindegyik számban helyet kaptak, és mindig az aktuális címlapon kezdődnek - vagy ilyen a második kötetben hét részletben olvasható Tenacatita. (Az Amerikai antológia mellett a Tiszavirág című ál-filmforgatókönyv, "filmregény" a Kölcsön Idő másik olyan egy tömbből faragott, egységes szövege, amelynek részleteit mindegyik számba beválogatta a folyóirat szerkesztője. Szintén minden vagy majdnem minden számban olvasható az Országúthy történetek és az Országúthy extra című tárcanovella-füzér egy-egy darabja.) Vannak azonban olyan állandó rovatai is a Kölcsön Időnek, amelyek a napilapok rovataira emlékeztetnek: Az Inferno Hírügynökség jelenti cím alatt groteszk világpolitikai és bulvárhírekkel találkozhatunk, a "SZEX-nyet" a testi szerelemmel, a házassággal, a tradicionális női és férfiszerepekkel kapcsolatos találó (vagy találónak szánt) megfigyelések, szellemes (vagy szellemesnek szánt) bonmot-k gyűjteménye - és persze nem hiányozhat a lapból a sportrovat, az időjárás-jelentés, a gasztronómiai rovat vagy a slágerlista sem. Már az első szám elolvasása után világossá válik, a Kölcsön Idő csupán napilapnak álcázza magát (már ahol napilapnak álcázza magát): nem valódi hírrovattal, erotika rovattal, sportrovattal, időjárás-jelentéssel, gasztronómiai rovattal, slágerlistával van dolgunk. Az "Inferno Hírügynökség" hírei néhol az örkényi egyperces novellákat, néhol a nagy tévécsatornák kevéssé sikerült szilveszteri híradó-különkiadásait, hírműsor-paródiáit idézik; az időjárás-jelentés helyén pár mondatnyi talányos, lírai töredékeket olvashatunk; a slágerlista minden számban változatlan, és a vele szemközti oldalon az egyik dal fordítását találjuk, néhány elbeszélői-fordítói kommentár kíséretében (a Top20-ba szinte kivétel nélkül világhírű előadók - John Lennontól Bruce Springsteenen és Ray Charleson át a U2-ig - angol nyelvű dalai kerültek be); az Édes-anyú című gasztronómiai rovatban az elbeszélő édesanyjának egyszerű, régi süteményreceptjeit ismerhetjük meg."
Rentz Mátyás: Pisztrángfogás Magyarországon című prózakötetének ajánlója:
"Novelláit szokatlan élénkség és vitalitás, kísérletező kedv, különböző nyelvi szintek összeolvasztása jellemzi. Novelláit az idegen nyelvi és rétegnyelvi elemek, szakmai zsargon, archaizálás vagy szleng ötvözete teszik posztmodernné. Ez a különös montázstechnika merész témákkal párosulva kitágítja a hagyományos novella kereteit. Nyelvi játékossága és humora a tradicionális elbeszélésmód paródiájának lehetőségét is fölvillantja."
A Szépirodalmi Figyelő honlapja
