Ami másokra tartozik, már mindent
megírtam, épp írom, meg fogom írni.
Létem papírnyi,
senki ne akarjon egyéb találkozásra bírni.
Köz közeg az: nem bomlott és nem is szent.
De mert az írás nem irodalom csak,
s egyével a másába minek rontsak
? feledjük hagyományunk,
mely szerint földi valónk... égi másunk...
létem rákényszerít, hogy osztályozzak.
Mit látok? Különbség teendő
esetleges másság s oly lelki bendő
közt, mely úgy felemésztene
? épp ? téged (engem), hogy végül tényleg semmije
ne látszana, valóban, hantomon füvem nő-
jön legföljebb, szép fű. Mely tisztelendő,
de senkinek nem árthat.
Nem képez konkurrenciákat,
és a többi. Nos, érdektársaságot, más ilyen ?családot?
különböztess meg attól, ami pusztán
lény-idegen, a maga léte folytán,
de külön jót vagy rosszat nem akar.
S így tovább. Továbbá el kéne tűnnöd magad javára is hamar.
