A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában december 19-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a miskolci területi csoport tagjai mellett részt vettek a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia budapesti delegáltjai: Kovács Anikó művészettörténész, a szervezet tiktára és Ferencz Győző irodalomtörténész, vezetőségi tag. Dr. Újszászy László a közgyűlés levezető elnökének köszöntője után Kovács Anikó az Akadémia fővárosi tisztújító közgyűlésén történtekről számolt be. A jelenlévők megtudhatták, hogy a szervezet korábbi tisztségviselőinek posztját megerősítették: a SZIMA elnöke továbbra is Jancsó Miklós filmrendező, ügyvezető elnöke továbbra is Lator László költő maradt. Két új vezetőségi tagot is választottak, Klimó Károly festőművész és Ferencz Győző irodalomtörténész személyében.
A jelenlévők döntöttek a SZIMA Szervezeti és működési szabályzatának módosításáról, mely immáron a területi csoport szervező, irányító, kapcsolattartó és adminisztratív munkájának segítésére egy titkár megbízásáról, valamint a tiszteletbeli tagság feltételeiről is rendelkezik. Dr. Újszászy László beszámolt a márciusi tisztújító közgyűléséről, melyen a SZIMA Miskolci Területi Csoportja korelnökének újra Feledy Gyulát, ügyvezető elnökének Dobrik Istvánt választották. Tiszteletbeli és örökös tagja lett a Csoportnak Kozák Imre akadémikus. Új tagok felvételéről is döntöttek. Az Akadémia az új tagokat rövid életrajzuk ismertetésével köszöntötte: felvételt nyert Fecske Csaba költő, Porkoláb Tibor és Jánosi Zoltán irodalomtörténészek, Kárpáti László, Jurecskó László és Kishonthy Zsolt művészettörténészek, Borgó György Csaba, Jószay Zsolt és Lóránt János Demeter képzőművészek, és Rudolf Mihály építész. Az Elnökség egyetértésével a titkári feladatok ellátására Vass Tibor költőt kérték fel.
A jelenlévők az előadásokra is reagáló felszólalásaikkal helyi és országos művészeti jellegű problémákat fogalmaztak meg, majd a közelmúltban elhunyt, az Akadémiához is sok szállal kötődő Supka Magdolna művészettörténészre egyperces néma felállással emlékeztek. Dr. Újszászy László a SZIMA Miskolci Területi Csoportjának 2006. évi tervei között megemlítette a 75 éve született Kondor Béla emlékére tervezett emlékülést, az 56-os fotók magán- és közgyűjteményekben címmel a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumban szervezett tudományos konferenciát, a XXIII. Miskolci Grafikai Biennálét, az Új Holnap folyóirat támogatását, az új tagok bemutatkozó előadásait, kiállításait.
AZ ÚJ TAGOK NÉVSORA
BORGÓ GYÖRGY CSABA
(1950) képzőművész
Munkácsy-díjas. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Szentendrei Grafikai Műhelynek és a Vajda Lajos Stúdiónak. Alapító tagja a MAMŰ és a TÚLSÓ P?ART csoportoknak. Festmények, gobelinek, szobrok, monumentális gobelinek alkotója. 1974-től mintegy ötven önálló kiállítása volt, számos csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön. Munkásságát negyedszáz alkalommal díjazták: elnyerte többek között a Miskolci Grafikai Biennále, a Miskolci Téli Tárlatok, a Győri Nemzetközi Grafikai Biennále, az egri Aquarell Biennále, a Békéscsabai Alföldi Tárlat, a budapesti Kisgrafikai Biennále díját. A kolozsvári Nemzetközi Kisgrafikai Biennále 1. díjasa.
FECSKE CSABA
(1948) költő
Szabó Lőrinc-díjas. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 17 önálló kötete között versek, gyermekversek, meséket tartalmazó gyűjteményei jelentek meg. Szerepelt számos antológiában, írt tankönyveket (többek között: gyakorló olvasókönyv, nyelvtan-helyesírás munkafüzet) közel száz folyóirat, heti- és napilap közölte műveit (pl. Alföld, Bárka, Életünk, Élet és Irodalom, Forrás, Hitel, Holmi, Kortárs, Liget, Magyar Napló, Műhely, Mozgó Világ, Napút, Parnasszus, Vigília). Az Új Észak c. napilap gyermekirodalmi rovatának szerkesztője volt. Számos versét megzenésítették, amelyek pódiumon, rádióban és tévében hangzottak el. Művei cigányul, románul, spanyolul, oroszul és litvánul is megjelentek. Az Új Holnap folyóirat tehetséggondozó műhelyének (Stúdió) vezetője. Tagja a Magyar Írószövetség Észak-Magyarországi Csoportja ügyvivő testületének.
JÁNOSI ZOLTÁN
(1954) irodalomtörténész
Tagja az MTA Szabolcs-Sz.-B. Megyei Testületének, a Tokaji Írótábor Kuratóriumának, a Magyar Akkreditációs Bizottság Irodalomtudományi Bizottságának. A Kölcsey Társaság alelnöke, elnökségi tagja a Németh László Társaságnak. Két szépirodalmi és hat szaktudományos könyve jelent meg. A Magyar Nemzet novellapályázatának 1. díjasa, a Nagy Lajos Művészeti Alapítvány két alkalommal díjazta. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, elnyerte a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Tudományos Életéért kitüntetést. Krúdy-emlékérmes, Év Könyve-díjas.
JÓSZAY ZSOLT
(1951) szobrászművész
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Szobrász Társaságnak. Munkáit közel húsz alkalommal díjazták, elnyerte többek között a Miskolci Téli Tárlat fődíját, elismerést kapott Egri Nyári, Debreceni Országos Nyári, Salgótarjáni Tavaszi, Zempléni Nyári, Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, Országos Érembiennálén. Miskolc város művészeti ösztöndíjasa, Kondor Béla-díjas. Művei közel harminc önálló és több mint hetven csoportos kiállításon szerepeltek. Számos műve áll közterületen, többek között Kossuth Lajos, Herman Ottó, Szinyei Merse Pál, Szabó Lőrinc, Brunszvik Teréz, II. Rákóczi Ferenc portrédomborművek, Adolf Kolping, Szt. Rita, Szt. István egész alakos szobra, Gerald Durrell, Konrad Lorenz, Teleki Zsófia, Kocsis Pál, Anghy Csaba, Antall József portréja.
JURECSKÓ LÁSZLÓ
(1954) művészettörténész
A MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa (Kishonthy Zsolttal). Kutatási területe a XIX-XX. századi művészet, különös tekintettel a századforduló hivatalos művészetpolitikájára; a Nagybányai Művésztelep története, valamint Mattis Teutsch János és a klasszikus magyar avantgarde. A 80-as évektől szervez, illetve rendez kortárs, illetve a klasszikus művészet körébe tartozó kiállításokat. Több tucat tanulmány, cikk, katalógus-előszó szerzője. A Nagybánya könyvek-sorozat társszerkesztője. Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter cimű kiállítás társrendezője és hozzá kapcsolódó kötet társszerkesztője. Párizsi ösztöndíjat kapott a szecesszió és a szimbolizmus tanulmányozására. Az év galériája-díjas, Ezüst mókus-díjas.
KÁRPÁTI LÁSZLÓ
(1951) művészettörténész
1977-től dolgozik a Herman Ottó Múzeumban. Főmuzeológus, a Képző- és Iparművészeti Osztály vezetője. Részt vett a Magyar Ortodox Egyházi Múzeum, a Tokaji Múzeum, a Pácini Kastélymúzeum és több vidéki múzeum kiállításának megvalósításában. Nemzetközi konferenciákon a metabizánci művészet tárgyából kétszer Szófiában, egyszer Thesszalonikiben tartott előadást. Műemléki helyreállítások és restaurátori munkálatok rendszeres konzulesne. Részt vett a Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete, A miskolci Avas, A miskolci ortodox templom és sírkertje, a Herman Ottó Múzeum műkincsei c. múzeum kiadvány, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékei c. sorozat, és a Miskolci Képtár katalógusának megírásában. Herman Ottó-díjas.
KISHONTHY ZSOLT
(1956) művészettörténész
Egy évtizedig volt a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményének kezelője, majd a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa (Jurecskó Lászlóval). A Galéria szakmai működését immár több mint 20 könyv és katalógus kiadása, valamint számos külföldi sikeres kiállítás megrendezése fémjelzi. Ezek közül legjelentősebb a Magyar Nemzeti Galéria és a müncheni Haus der Kuns-tal közösen rendezett Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter c. kiállítás. Számos tudományos publikáció szerzője, kötetek szerkesztője, művei megjelentek többek között a Magyar Szemlében, az Artmagazinban. A Pro Renovanda Culture Hungarie Alapítvány ösztöndíjasa, Év galériája-díjas, Ezüst mókus-díjas.
KOVÁCS SÁNDOR
(1949) zenetörténész
Habilitált egyetemi tanár, dolgozott az MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának tudományos munkatársaként, jelenleg főiskolai tanárként oktat a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében. 2001-től az utóbbi intézmény igazgatója. 1976-tól rendszeresen vezet műsorokat a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban (A hét zeneműve, Három szólamban, Muzsikáló reggel; Zene, zene, Metronóm c. magazinműsorok; portréfilmek Ferencsik Jánosról, a Századfordító magyarok sorozatban Molnár Antalról, Kodály Zoltánról, Szabolcsi Bencéről, operaismertető filmek) A Magyar Rádió Új Zenei Újság c. műsorának szerkesztője, három évtizede jelennek meg kritikai írásai a Muzsika c. folyóiratban. Erkel- , Hauser Arnold-, és Lajtha-díjas, két alkalommal Kiváló oktató diplomát kapott a Miskolci Egyetemen. Három kötete jelent meg, köztük a Bartók Béla útján c. angolul, franciául és olaszul is.
LÓRÁNT JÁNOS DEMETER
(1938) képzőművész
Derkovits ösztöndíjas, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, Érdemes művész. Számos kiállítási díjat kapott itthon és külföldön. Egyéni kiállításai: Kaposvár, Békéscsaba, Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc, Győr, Békésszentandrás, Debrecen, Salgótarján, Besztercebánya, Pozsony, Bécs, Salzburg, Zürich, Mezőtúr, Bazel-Allschwill, Leiden, Kassel, Prága, Berlin, Havanna, Belgrád, Wroclaw, Linz, Geldrop, csoportos kiállítások: szegedi táblaképfestészeti biennálék, salgótarjáni rajzbiennálék, miskolci grafikai biennálék, salgótarjáni tavaszi tárlatok, BÁV kortárs művészek kiállításai, egri akvarell biennálék, szegedi, debreceni nyári tárlatok, vásárhelyi őszi tárlatok, miskolci téli tárlatok, esztergomi pasztell biennálék, szekszárdi színes-nyomat kiállítások, hatvani tájkép-portré biennálék; külföldön: Lipcse, Besztercebánya, Szófia, Lublin, Velence, Krakkó, Sao-Paulo, Carpi, Kassa, Bazel, Losonc, Wiesbaden, Leiden. Számos köztéri munkáját, textil faliképét láthatjuk többek között, általános iskolában, közösségi házban, koncertteremben (Kunszentmárton, Balatonalmádi, Tiszaszentmárton Balatonföldvár, Bazel, Békésszentandrás).
PORKOLÁB TIBOR
(1965) irodalomtörténész
A KLTE Juhász Géza-díjasa. Az Országos Tudományos Diákkör XX. századi magyar irodalom szekciójában kétszer nyert első díjat. Egyik alapítója és társszerkesztője volt a Határ c. társadalomtudományi folyóiratnak. Tagja volt JAK-nak, a Pulszky Társaságnak. Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, tagja volt országos vezetőségének, elnöke volt a Társaság B.-A.-Z. Megyei Tagozatának. A Herman Ottó Múzeumban létrehozta az Irodalomtörténeti Gyűjteményt, számos kiállításnak szakmai rendezője volt (4oo éves a Károlyi Biblia, Vizsoly; Irodalmi lapok, folyóiratok Északkelet-Magyarországon 1789-1990, Miskolc; Déryné és kora, Eger és Miskolc; A Lévay-emlékszoba rekonstrukciója, Miskolc). Kidolgozta a középiskolai regionális irodalomoktatási kísérletnek nevezett programot, a programhoz szöveggyűjteményt is összeállított. Szerkesztője volt az Orpheusnak és az Új Holnapnak. Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. A Miskolci Egyetem Felvilágosodás és Romantika Irodalma Tanszékének főállású oktatója. PhD-disszertációját Panteonizáció a XIX. századi magyar irodalomban címmel írta.
RUDOLF MIHÁLY
(1955) építész
Ybl Miklós-díjas. Pécsett érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1979-ben diplomázott. Ezt követően Miskolcra, az építészek kollektív házába költözött. Az Északterv kinevezett tervezőjeként dolgozott, közben elvégezte a Mesteriskola VII. ciklusát, Plesz Antal, Bodonyi Csaba és Ferencz István tanítványaként. Feleségével, Vincze Ildikó keramikusművésszel 1996-ban Hadas Műterem néven építészeti és művészeti társaságot alapítottak. Többek között a felsőzsolcai Városháza, a gibárti és a harsányi ravatalozó, a hejőcsabai református parókia, a tiszaújvárosi orvosi rendelő, a miskolctapolcai Bajusz- és Turczu-ház tervezője. Belsőépítészként közreműködött a miskolci Deszkatemplom újjáépítésében, a Fráter György Katolikus Gimnázium és a felsőzsolcai Bárczay Kastély könyvtárának kivitelezésében. Számos hazai és külföldi pályázaton ért el sikereket, közreműködésével miskolci, és paksi, kisvárdai településrendezési tervek valósultak meg. Kiállítása volt a Budapest Galériában, a miskolci Kós házban, Szlovéniában, Csehországban. Oktatott a Janus Pannonius Tudományegyetemen, a BME Építészmérnöki Karán, 2002-től a Kós Károly Vándoriskola tanára. A B.-A.-Z. Megyei Építészkamara elnöke.
Titkár:
VASS TIBOR
(1968) költő
Kassák- és Szabó Lőrinc-díjas. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a JAK-nak, a MAOE-nek, a MUOSZ-nak, a Magyar Írószövetség Észak-Magyarországi Csoportja ügyvivő testületének, alapító tagja a Magyar Elektrográfiai Társaságnak. Az Új Holnap irodalmi szerkesztője, a Parnasszus költészeti folyóirat olvasószerkesztője, a Spanyolnátha webfolyóirat alapító főszerkesztője. A Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art kiállítás fődíjasa. Az Internetto országos novellapályázatának fődíját, a Magyar Rádió novellapályázatának különdíját nyerte. A Magyar Kulturális Szövetség és Miskolc város alkotói ösztöndíjasa. Díjazta a brazíliai vizuális költészeti fesztivál, a madridi mail art biennále, az ohioi Nemzetközi Művészeti Szövetség, a Magyar Fotográfiai Múzeum. VersGondnok-díjas. Egyéni kiállításai voltak Miskolcon, Nyíregyházán, Tatán, Mezőkövesden, Göteborgban, Székesfehérváron, számos csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön. Tíz önálló kötete jelent meg, több reprezentatív antológiában szerepelt. Versei, novellái angol, francia, bolgár és szerb nyelven is megjelentek.
