Csütörtökön délután a szentendrei Erdész Galériában mutatták be London Katalin Túlélésre ítélt tárgyak című kötetét, amelyben neves közéleti személyiségekkel egy nem annyira szokványos, mégis a mindennapjaink szerves részét képező témáról, a tárgyak iránti kötődésről beszélget. A bemutató egyúttal az írónő interjúalanyokról készített fotóinak kiállítás-megnyitója is volt, amelyet Vadász György építész és Nagy Bandó András humorista-író közösen celebrált. "A dolgoknak vannak könnyei, látnak, éreznek" - mondta Vadász György. Az építész elmondta: a fényképek, apró kavicsok és üveggolyók mind összesűrűsödött érzelmeket takarnak, ebben rejlik a tárgyak lényege. A falon látható fényképek - amelyek az interjúkötet illusztrációiként is szolgálnak - pedig megint csak a tárgyakon való elmerengésre ösztökélnek. Nagy Bandó András legkedvesebb két tárgyaként a papírt és a tollat nevezte meg, a kötetben mégis fafaragványaival szerepel. A humorista meglepően filozofikus és komoly beszédében kitért rá, mennyire fél attól, hogy amit lefotóz, az megmarad, és milyen megrendítő, hogy fotózunk egy családtagot, aztán két nap múlva már nincs. Egyik legfájóbb tárgyveszteségeként a reggeli tejeskávéjához használt bögréje elvesztését említette: "Rosszabb, mintha a kerekes székem tört volna el, azt még lehet pótolni" - mondta kesernyés humorral. Szerinte a tárgyak emlékforrások, meditációs eszközök, amelyek akarva-akaratlan is befolyásolják a sorsunkat, tanúi az életünknek. Nagy Bandó szerint "valamennyien tárgyak vagyunk a másik életében, tárgyiasult személyiségek, mert fotókon, egy könyvben kerültünk egymás mellé". Kiemelte továbbá Dőry Virág jelmeztervező megfogalmazását: a tárgyak ránk telepednek, terrorizálnak minket.
