Térey János és Szakonyi Károly kapja a Szépirodalmi Figyelő-díjat

(MTI) - A díj szimbolikus, pénzjutalommal nem jár. A díjazottakat az előző évben a lapban megjelent szerzők közül választja ki a kuratórium, amelynek tagja az idén is Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, Bednanics Gábor, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, Szilágyi Márton irodalomtörténész és Pápay György főszerkesztő volt - mondta Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője szerdán az MTI-nek.
    A kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő az előző két hónap folyóirattermésének szépirodalmi anyagát szemlézi másodközlések formájában. Több mint ötven, nyomtatásban és az interneten megjelenő orgánumból válogat verset és prózát. A lap másik rovatát a folyóiratnak készített recenziók, könyvismertetések töltik ki.
    A díjat tavaly Krasznahorkai László író és Deák László költő kapta, 2008-ban Kalász Márton költő és Ambrus Lajos író, 2007-ben pedig Temesi Ferenc és Rentz Mátyás író munkásságát ismerte el a kuratórium.

    Az egyik idei díjazott, Térey János költő, író, műfordító 1970-ben született Debrecenben. 1998 óta szabadfoglalkozású író, első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. 2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült. Legutóbbi kötetét Ultra címmel publikálta, a könyv a 2002-2006 közt írt verseit tartalmazza. 2010 őszén jelenik meg Protokoll címen verses regénye.
    Számos színpadi művet írt, illetve fordított. Harcos Bálint költővel közösen írta Mundruczó Kornél filmje, a Johanna operalibrettóját. Saját drámatrilógiájából ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, az első rész, a Rajnapark megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004-ben, a budavári Sziklakórházban. 2007 őszén a Radnóti Színházban volt Asztalizene című drámájának premierje; a mű az Aegon Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott.
    A 2010-ben a Nemzeti Színházban bemutatott, könyv formában is megjelent Jeremiás avagy Isten hidege című drámája elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvekre fordították. Fontosabb díjai: Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat I. díja (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Színikritikusok-díja (2005), a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj (2008, 2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010).

    A másik kitüntetett, Szakonyi Károly Budapesten született 1931-ben. Eredeti neve Németh volt, nagyanyja szülőfalujának neve után választotta a Szakonyi nevet. 1951 és 1959 között volt segédmunkás, tisztviselő, raktáros, szállító, képügynök. 1961-63-ban az ELTE magyar-népművelés szakának hallgatója volt, de tanulmányait abbahagyta.
    1958-ban jelent meg első novellája, első kötetét a Magvető Könyvkiadó adta ki 1961-ben. 1963 januárjától dramaturgiai ösztöndíjas a Nemzeti Színháznál, első drámája, az Életem, Zsóka. 1966-ig a Nemzeti Színház, 1975-től 1978-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1982-től 1988-ig a győri Kisfaludy Színház, 1989-től a pécsi Nemzeti Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Színház dramaturgja és címzetes örökös tagja.
    Legsikeresebb drámája az Adáshiba, amelyet több országban is színpadra vittek. 1970-ben József Attila-díjat, 1974-ben Gábor Andor-díjat, 1997-ben pedig Kossuth-díjat kapott. További elismerései: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991), Literatúra-díj (1995), Szép Ernő-jutalom (1995), a Magyar Művészetért Díj (2003).