"Úgy anblokk nem értek egyet a kérdéssel", "anblokk elegem van" - a hasonló szövegkörnyezetben, ám szakszövegekben is előszeretettel szereplő kifejezés valahol a sztenderd nyelvezet és a magas irodalom határmezsgyéjén mozog, egyik mellett sem téve le egyértelműen a voksot. Arra pedig valószínűleg álmában sem gondolt volna az ebben a pillanatban megszemélyesített, senkinek ártani nem akaró en bloc, hogy egy közéleti folyóirat címeként léphet feljebb a szavak erősen hierarchizált kasztrendszerében.
"Mit lehet még a rendszerváltásról elmondani?" - olvasható a kézenfekvő, egyúttal költői kérdés az anBlokk című folyóirat első mondataként, és a szerkesztőség vállalkozik a lehetetlenre: egy költői kérdésre keres válaszokat. A rendszerváltás hálás-hálátlan témája igen termékeny táptalajnak bizonyul, amit a szerzők a lehető legtöbb szemszögből körüljárnak, összegyúrnak, kibontanak. Úgy anblokk.
Zombory Máté, az anBlokk főszerkesztője a Sirályban megrendezett bemutatón elmondta: a folyóirat rovatok helyet blokkokra oszlik, sem recenziók, sem interjúk nem sorjáznak lapjain. Fő csapásirányként a közéleti témák felvetését jelölték ki a maguk számára, céljuk, hogy elemző jellegű írásaik révén vitákat generáljanak. Interdiszciplinárisak, a szó legnemesebb értelmében: akad a szerzők közt szociológus, kommunikációs szakember, filozófus, de kultúrantropológus is.
Az anBlokk azon túl, hogy számaiban egy-egy társadalmi problémát jár körül, a szerkesztők reményei szerint egyfajta nyitott műhelyként is működik majd: együttgondolkodásra, közös munkára invitálva az arra fogékony vállalkozó szelleműeket. Az első szám rendszerváltás tematikája kapcsán a főszerkesztő megjegyezte: "Nagyjából mindig ugyanúgy beszélnek róla. Mi azt a kérdést tesszük fel, hogy lehet-e másképp". A tér- és időbeli perspektíva olyan aspektusokat vet fel, mint például a rendszerváltásra való hivatkozás, a fogalomnak az oktatási szakpolitikában játszott szerepe, vagy éppen az emigráció kérdése.
A Térképváltás című első szám rendkívül színes: a posztszocializmus és a rendszerváltás-fogalmak mellett Pulay Gergő például a világzene jelenségét boncolgatja, Kovai Cecília pedig hazánk emblematikus rockoperájának, az István a királynak az ideológiai hátterét, értelmezési lehetőségeit, rendszerváltás-közeli kontextusát elemzi. A fotókkal gazdagon illusztrált lap olyannyira reménykeltő kezdeményezés, hogy megkockáztatom: néhány évtized múlva talán már azt sem fogjuk tudni, hogy melyik volt előbb: az anblokk, vagy az anBlokk.
