(MTI) - A kötet magyarországi hivatalos bemutatóját december 1-jén tartják Budapesten. Kántor László fotóművész, operatőr, rendező elmondta, hogy könyve első kiadása éppen 20 éve, 1989 decemberében jelent meg, de az akkori romániai események miatt "elsikkadt".
Mind a 34 írótól - akik közül tizenöten már időközben meghaltak - azt kérte Kántor László az első kiadás megszületése előtt, hogy arra az együtt töltött időre reflektáljanak írásaikkal, amikor fotózta őket. Így kerültek "válaszok" az írók, költők fotói mellé: versek, prózai írások, esetleg esszé vagy éppen nyílt levél.
Az első kiadás megszületésével kapcsolatban Kántor László hangsúlyozta: nem volt könnyű mindenkit meggyőzni, hogy vállalja a szereplést, de 90 százalékuk igent mondott.
A két évtized után felújított, reprezentatív második kiadás az elsőhöz képest már inkább képeskönyv, sokkal több benne a fotó, mint az elsőben. Mivel az akkori, az elnyomó rendszert is bíráló írások Kántor László szerint még mindig érvényesek, a még élő szerzőket újabb, a mai életre vonatkozó reflektálásra kérte. Elsősorban ezzel és az első kötethez készített fotókból nyújtott bővebb válogatással bővült a könyv, amely részleteket is tartalmaz abból a levelezésből, amelyet Kántor László még a rendszerváltozás előtti években folytatott a kötet szereplőivel.
Az erdélyiséget, a kisebbségi lét 20 évvel ezelőtti lényegét mutatja be a kötet Kántor László szerint, aki azt vallja, hogy "nincs magyar és kisebbségi magyar irodalom, csak magyar irodalom van".
A csíkszeredai Altus és a budapesti Noran Libro könyvkiadó gondozásában most megjelenő kötetben olvasható például Farkas Árpád több verse, Markó Béla négy, két évtizeddel ezelőtti szonettje, és az új kiadáshoz írt verse, továbbá az idén elhunyt Lászlóffy Aladár akkori és mostani írása is. Kántor Lajos, a szerző édesapja írásain túl előszót is írt a kötethez, és december 1-jén részt vesz a kötet budapesti bemutatóján is.
