Fotó: Gordon Eszter
(MTI) - A költő, író, filozófus életének 93. évében, november 27-én, Londonban halt meg. Felesége, Prágai Piroska néhány nappal korábban hunyt el.
Az 1957-től Angliában élt költőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) saját halottjának tekinti. A temetésen Hiller István miniszter mondott búcsúbeszédet.
A Makovecz-ravatalozóban tartott búcsúztatáson mások mellett John Nichols, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Lady Valerie Solti, Solti György karmester özvegye és Lator László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke emlékezett meg Határ Győzőről és feleségéről.
Hiller István beszédében azt mondta: "búcsúzunk egy írótól, akit öntörvényű géniusza már életében klasszikussá tett, és feleségétől, aki minden elképzelhető módon igaz társa volt".
A miniszter felidézte Határ Győző Veszélyes fordulatszám című, 24 évesen írt első, "ma úgy mondanánk, szamizdat" regényét.
"Veszélyes fordulatszámon pörgette végig itthon töltött éveit" - utalt a költő üldöztetésére, börtönbüntetésére, lázadására és művei betiltására. A "félelmetes évszázad sem megtűrni, sem végleg eltiporni nem tudta félelmetes tehetségét" - tette hozzá Hiller István.
John Nichols elmondta: őt és több kollégáját Határ Győző és felesége tanította magyar nyelvre, de a házaspár bevezette őket a magyar történelembe, irodalomba is. "Kivételes helyzetben voltak, akik ismerték őket" - zárta beszédét a nagykövet.
Lady Valerie Solti felidézte találkozásait a házaspárral. Lenyűgözőnek nevezte Határ Győző azon elbeszéléseit, amelyekben a költő magyarországi életéről, Angliába "meneküléséről" és munkásságáról mesélt.
Lator László emlékeztetett Határ Győző filozófiai írásaira, napi hírekhez fűződő reflexióira, "sziporkázó műhelyforgácsaira", "mogorva humorú, irgalmatlan gúnnyal, pengeélesen megfogalmazott" ítéleteire. "Békétlen szellem volt a maga és mindnyájunk hasznára" - mondta az alkotóról.
Az 1957-től Angliában élt költőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) saját halottjának tekinti. A temetésen Hiller István miniszter mondott búcsúbeszédet.
A Makovecz-ravatalozóban tartott búcsúztatáson mások mellett John Nichols, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Lady Valerie Solti, Solti György karmester özvegye és Lator László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke emlékezett meg Határ Győzőről és feleségéről.
Hiller István beszédében azt mondta: "búcsúzunk egy írótól, akit öntörvényű géniusza már életében klasszikussá tett, és feleségétől, aki minden elképzelhető módon igaz társa volt".
A miniszter felidézte Határ Győző Veszélyes fordulatszám című, 24 évesen írt első, "ma úgy mondanánk, szamizdat" regényét.
"Veszélyes fordulatszámon pörgette végig itthon töltött éveit" - utalt a költő üldöztetésére, börtönbüntetésére, lázadására és művei betiltására. A "félelmetes évszázad sem megtűrni, sem végleg eltiporni nem tudta félelmetes tehetségét" - tette hozzá Hiller István.
John Nichols elmondta: őt és több kollégáját Határ Győző és felesége tanította magyar nyelvre, de a házaspár bevezette őket a magyar történelembe, irodalomba is. "Kivételes helyzetben voltak, akik ismerték őket" - zárta beszédét a nagykövet.
Lady Valerie Solti felidézte találkozásait a házaspárral. Lenyűgözőnek nevezte Határ Győző azon elbeszéléseit, amelyekben a költő magyarországi életéről, Angliába "meneküléséről" és munkásságáról mesélt.
Lator László emlékeztetett Határ Győző filozófiai írásaira, napi hírekhez fűződő reflexióira, "sziporkázó műhelyforgácsaira", "mogorva humorú, irgalmatlan gúnnyal, pengeélesen megfogalmazott" ítéleteire. "Békétlen szellem volt a maga és mindnyájunk hasznára" - mondta az alkotóról.
Hiller István kulturális miniszter búcsúzik a költő urnájánál
A hamvasztást követő búcsúztatást Sebestyén Márta előadóművész népdalai nyitották meg és Határ Győző saját hangon magnóra mondott három utolsó költeménye zárta.
Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán, eredeti neve Hack Viktor volt. 1938-ban írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot azonban a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglalták, és a szerzőt öt év fegyházra ítélték.
Határ Győző 1956-ban emigrált, 1957-től Londonban élt. 1957-76 között a BBC magyar adásának munkatársa volt, 25 éven át angol diplomatákat tanított magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából.
Csaknem minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen mintegy negyven színművet írt. Magyarországon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus Krisztus születését, 1992-ben az Elefántcsordát.
Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása a régi Mozgó Világban. Magyarországon 1991-ben Kossuth-díjjal ismerték el tevékenységét, 1994-ben a Széchenyi Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották és Márai Sándor-díjat kapott. 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán, eredeti neve Hack Viktor volt. 1938-ban írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot azonban a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglalták, és a szerzőt öt év fegyházra ítélték.
Határ Győző 1956-ban emigrált, 1957-től Londonban élt. 1957-76 között a BBC magyar adásának munkatársa volt, 25 éven át angol diplomatákat tanított magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából.
Csaknem minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen mintegy negyven színművet írt. Magyarországon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus Krisztus születését, 1992-ben az Elefántcsordát.
Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása a régi Mozgó Világban. Magyarországon 1991-ben Kossuth-díjjal ismerték el tevékenységét, 1994-ben a Széchenyi Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották és Márai Sándor-díjat kapott. 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
