(MTI) - A Félnóta újrakiadásának ötlete egy véletlen folytán került terítékre. "Nemrég szerződtem az Európa Könyvkiadóhoz, amely elhatározta, hogy idén ősszel elindítja életműsorozatomat. A terv az volt, hogy a sorozat első darabja ősszel jelenik meg, és egy három kisregényt és négy elbeszélést tartalmazó új kötet lesz, aminek a Tiszta tűz címet adtam. Aztán valaki előásta, hogy éppen 40 éve, 1969 márciusában jelent meg első írásom, egy novellafüzér az Új Írásban, és azt mondták, ebből az alkalomból legyen velem egy beszélgetés a könyvfesztiválon. A kiadó dedikálást is szeretett volna, ezért Barna Imre igazgató azt javasolta, adjuk ki újra a Félnótát a fesztiválra és legyen ez az életműsorozat első kötete" - idézte fel Vámos Miklós.
Mint mondta, az 1986-ban megjelent regényt néhány hónappal ezelőtt elolvastatta néhány fiatal szerzővel, és mivel nekik tetszett, rábólintott a kiadó ötletére. "Nekem is érdekes volt szembesülnöm a negyedszázaddal ezelőtti szöveggel. Találkozás egy fiatalemberrel, ez történt. Akkor bizonyos dolgokat tudtam, amiket ma nem, és sok mindent nem tudtam, amit ma igen" - fogalmazott ennek kapcsán.
A Félnóta története a valóságban is megesett: az 1960-as évek második felében, az 1970-es évek közepén-végén játszódik, noha a regény jelene a nyolcvanas évek. Egy mintegy száztagú, baloldali értelmiségi társaság, valamint a Gerilla polbeat-együttes adta a modelleket. A baráti társaság hangadói - köztük Haraszti Miklós és Dalos György - lázadóknak lettek kikiáltva, mert nem voltak megelégedve a szocializmus akkor létező formájával.
A regény két főhősét Vámos Miklós valamelyest saját magából és a később jazzénekessé vált Berki Tamásból gyúrta össze (a történetben Muck Ferencnek és Kósa Balázsnak hívják őket). Ők ketten alakították meg 1966-ban a polbeat zenét játszó Gerilla (a regényben Barikád) együttest, amely 1971-ig létezett; a Gerilla története a regény egyik fontos szála.
"A regényt már az 1970-es évek végén elkezdtem írni. Mivel egy nagy létszámú társaságról szól, többes szám első személyben láttam neki, és időrendben előrehaladva eljutottam több mint ezer gépelt oldalig, ám akkor is még csupán a gimnázium második osztályának elején tartottam. Rá kellett jönnöm arra, hogy ezt élő ember így nem olvassa el" - fejtette ki Vámos Miklós, aki annak idején 15 évesen került a társaságba és a Gerillába.
A Félnótát az ezer oldal után 1980 táján félretette, és elkezdett egy másik regényt arról, milyenek voltak ennek a társaságnak a tagjai gyereknek; így született meg a Zenga zének, ami 1956-ban játszódik, és csak évekig húzódó "kiherélés", cenzúra után jelenhetett meg 1983-ban a Szépirodalmi Kiadónál (1996-ban az Ab Ovo újra kiadta, az eredeti változatot).
A Zenga zének elkészülte után az író visszatért a Félnóta témájához, de a már elkészült ezer oldal helyett egy új változat megírása mellett döntött, időrend helyett gondolatritmusos szerkezetet választott, és a többes szám első személy mellett egyes számot is használt. "Minden fejezet egy másik szemszög" - tette hozzá. Mint mondta, a Félnóta - akárcsak a Zenga zének - a kiadás előtt "némi cenzurális beavatkozáson" ment át, ezért most, az újrakiadás kapcsán arra gondolt, megkeresi a Félnóta eredeti kéziratát - az azonban már nincs meg.
Már a rendszerváltás után az Ab Ovo Kiadónál - Vámos Miklós négy éven át igazgatóként is dolgozott itt - kétévente felvetődött a Félnóta újrakiadása, de ő nem támogatta az ötletet. Megjegyezte: ennek egyik oka a Gerilla együttessel kapcsolatos korábbi averziója volt.
"Nem voltam biztos benne, de valahol úgy éreztem, hogy a Zenga zénekkel történtek után némi öncenzúra is működhetett bennem a Félnóta írásakor, talán a kelleténél többször fogalmaztam benne virágnyelven. Aczél György azt mondta a főszerkesztőknek, hogy ez a könyv megjelent ugyan, de nagyon nem kell foglalkozni vele. Így is történt, hiszen kritika alig jelent meg róla, könyvesbolti kirakatban soha nem láttam. Igaz, ekkor, 1986-ban éppen egy amerikai ösztöndíj előtt álltam, tehát kevéssé figyeltem oda ennek a könyvnek a sorsára" - emlékezett Vámos Miklós.
Az életműsorozat második darabja, a már említett Tiszta tűz őszre várható, a harmadik, 2010-re tervezett kötet pedig azokat az interjúkat tartalmazza majd, amelyeket Vámos Miklós írótársaival készített az elmúlt években az Alexandra Pódiumon.
