A borítón egy cigánykendő mintázatára emlékeztető vörös virágok és egy cigányasszonyra kísértetiesen hasonlító Karafiáth Orsolya-portré: neve egyszerre ötféle nyelven szerepel, követve a jóskártya egyik ismérvét.
Valószínűleg a bőség zavara az első dolog, amivel az olvasó a költő legújabb, az Ulpius-ház kiadásában megjelent Cigánykártya című kötetét forgatva szembesül: hiszen nem csak verseskötet, egyúttal jóskártya és zenei élmény is (lásd a cd-mellékletet). Az új könyv kétségtelenül magán hordozza azokat a jól ismert karafiáthi jegyeket, amelyek révén a költő megkerülhetetlen alakjává vált a magyar kortárs irodalomnak. A kötet a 40 lapos, Filó Vera által illusztrált cigánykártya-pakli révén válik interaktív verseskönyvvé: különböző kártyavetési(-aratási) módokkal ugyanis egy-egy kártya a hozzárendelt műhöz irányítja a kérdező befogadót, aki megoldásokat, útmutatásokat kaphat a verseken keresztül. Tulajdonképpen úgy működik, mint a költészet általában, csupán egy kártyaköteggel segíti a minket ért benyomások közti eligazodást.
A szerző új kötetének a Darshan Udvarban megrendezett bemutatóján elmondta: az ötlet onnan pattant ki, hogy ráébredt, a jóskártyákhoz hasonlóan tulajdonképpen a versek is egy-egy érzést, hangulatot tükröznek. Karafiáth Orsolya használati utasítást is adott a kötethez: az olvasónak egy konkrét kérdésre kell gondolnia, majd ezután alkalmazhatja az egész paklis, három lapos, vagy napi jóslást. Bevallása szerint - tematikájukat tekintve is - leginkább szerelmi útmutatásként működnek a versek. A költő például hisz abban, hogy a reggeli pozitív jóslat kihat az egész napra - a biztonság kedvéért az alkotópáros azért kihagyta a halál és a kevés pénz szimbólumait. Rossz ómenként - persze erről is megoszlanak a vélemények - talán csak a törött tükör és a fekete macska jelenik meg a kötetben, utóbbi a cd-melléklet címe is egyben. A lemezen hallható sajátos zene megalkotásában mások mellett Másik János, a Ludditák és "a szerző énekhangja", Tóth Evelin közreműködött.
