Göttingen/Düsseldorf, 2006. május 31., szerda (MTI/dpa) - Üdvözölte a veszélyeztetett népek védelmében fellépő német emberi jogi társaság szerdán a düsseldorfi városi képviselőtestület döntését, amely azt kívánja meghiúsítani, hogy átadásra kerüljön a Heine-díj Peter Handke osztrák író számára.
Kedden vált ismertté, hogy a düsseldorfi városi képviselőtestület valószínűleg nem fogja rendelkezésre bocsátani a Heine-díjjal járó 50 ezer eurót, így akarván meghiúsítani, hogy Peter Handke, a jeles, de politikai kiállása miatt vitatott, Párizsban élő osztrák író kapja meg a Heinrich Heinéről elnevezett díjat. Düsseldorf Heinrich Heine szülővárosa, a díj az egyik legrangosabb német kitüntetés, odaítéléséről független zsűri dönt.
A képviselőtestület döntését "megkönnyebbüléssel" vette tudomásul a veszélyeztetett népek védelmében fellépő német emberi jogi társaság (Gesellschaft für bedrohte Völker). "Felfoghatatlan, hogy kitüntetéssel legyen értékelve a népirtáshoz nyújtott intellektuális támogatás" - közölte Tilman Zülch, az emberi jogi társaság vezetője szerdán Göttingenben, a társaság székhelyén. "A botrányt tovább tetézi, hogy mindehhez az egyik legjelentősebb német költő, a zsidó Heinrich Heine nevével élnek vissza."
Zülch azt is a zsűri szemére vetette, hogy olyan embernek ítélte oda a díjat, aki "irodalmi segítséget nyújtott a szélsőséges sovinizmus, az úgynevezett etnikai tisztogatás és népirtás megvalósításához" többek között azzal, hogy kétségbe vonta a hágai nemzetközi törvényszék jogosultságát, hogy Slobodan Milosevic és mások fölött ítélkezzen.
Handke azért vívta ki a német értelmiség egy részének haragját, mert a kilencvenes évek balkáni háborúiban a szerbeket tüntette ki rokonszenvével. Azt a kijelentést is neki tulajdonítják, hogy "a NATO nem Auschwitzot akadályozott meg (a volt Jugoszláviában, Koszovóban), hanem teremtett egyet".
Handke, a szó nagy művésze, A kapus félelme tizenegyesnél és más művek szerzője több könyvben is kifejezésre juttatta a szerbek iránti szimpátiáját. A Heine-díj zsűrije a többségi döntés indoklásában azt hangsúlyozta, hogy "Peter Handke életművében Heinéhez hasonlóan konokul járja a nyitott igazsághoz vezető útját".
A Párizsban élő Handke kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitungban vitatta, hogy Slobodan Milosevicet valaha is áldozatnak nevezte volna, vagy hogy a balkáni háborús tömeggyilkosságokat valaha is viszonylagosaknak állította volna be.
