(MTI) - A kiemelten magas kikiáltási árú kéziratokat, nyomtatványokat mind egy szálig elvitték, nem zavarta a vásárlókat, hogy tizenkét tételt védetté nyilvánított a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Az egyedi, egyszeri példányban lévő autográf kéziratok, történelmi vagy irodalmi személyiségek levelei nemcsak gyűjtői darabok, igazi vagyontárgyak is. Miként a különleges, régi könyvritkaságok, a dedikált példányok is sokat érnek.
Az első milliós leütést Berei Farkas András, XVIII. századi vándorköltő és "életművész" munkáinak 32 darabos gyűjteménye érte el. A költő saját kiadású könyvecskéit 2,5 millió forintról 3 millióig licitálták.
Arany János kézirata, a Szent László című legenda 1853. szeptember 19-20-i dátummal, négy oldalas autográf fogalmazvány, szintén autográf javításokkal. Arany Jánostól, aki Szalonta aljegyzője, nagykőrösi tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, számtalan hivatalos irat, aláírás, feljegyzés maradt fenn. Ezeket is drágán mérik, de verskéziratának felbukkanása igazi kuriózum. Meg is adták érte a 11 millió forintot.
Károli Gáspár, az első teljes magyar biblia fordítója, gönci prédikátor 1583. február 21-én latin nyelvű levelet intézett Köteles Márton kassai bíróhoz. Károlinak ez az első, aukcióra került kézirata 8 millió forintot ért meg valakinek.
Ady Endre Piros és fekete című esszéjének nyolc oldalas, saját kezű, aláírt kéziratát, mely az általa szerkesztett A forradalmár Petőfi című kötet előszavaként jelent meg 5 millió forintról 8 millióra árverezték.
Batsányi János költő 26 olyan leveléről tud a szakirodalom, amelyet gróf. Ráday Gedeonhoz írt. Egy kivételével valamennyi a Ráday Gyűjtemény Ráday-levéltárának anyagában található. A most 2 millió forintról 3 millióra licitált kézirat az időközben a gyűjteményből elkerült 26. levél, amelyben a Magyar Museum folyóirat támogatásáról van szó. Így sajtótörténeti szempontból is különös érték, amellett, hogy mint Batsányi-kézirat párját ritkító dokumentum.
Magas áron kelt el Voltaire de Boufflers márkinak szóló levele (2,5 millió forint), Kossuth Görgey Artúrhoz, a cibakházai visszavonulás tárgyában írt levele (1,5 millió forint), Baudelaire saját kezű levele Armand Dutacqnak (2,5 millió forint).
Nem maradtak el a különleges könyvek, nyomtatványok árai sem a fenti rekordoktól. Magyarországi aukción most jelent meg először Newton Princípiája. Isaac Newton angol természettudós alapműve, A természetfilozófia matematikai alapelveinek második, 1713-es kiadása azért is különlegesség, mert ez a szerző életében megjelent legteljesebb szövegű és gazdagon illusztrált kötet. Ennek megfelelően 2,2 millió forinton talált vevőre.
Byron műveinek öt kötetes, 1842-es kiadása azért vonzotta a gyűjtőket, mert az elsőt könyvet Arany János dedikálta Gyulay Pálnak. A 400 ezer forintról indított tételért 1 millió forintot adtak.
Ortelius 1665-os németnyelvű krónikája forrásértékű dokumentuma a magyarországi török háborúknak is. A felbukkanó példányokból általában hiányoznak a metszet-illusztrációk, a most 1,6 millió forintért elkelt kiadvány viszont sok metszetet tartalmaz magyarországi városokról, neves személyiségekről.
Aba-Novák Vilmos Huszonnégy kép című albuma a festő 1932-ben, a szolnoki művésztelepen készült munkáinak reprodukcióját tartalmazza, s mindössze 250 számozott példányban adták ki. A míves kiadványt kikiáltási árának tízszeresén, 280 ezer forintért vették meg.
Az első milliós leütést Berei Farkas András, XVIII. századi vándorköltő és "életművész" munkáinak 32 darabos gyűjteménye érte el. A költő saját kiadású könyvecskéit 2,5 millió forintról 3 millióig licitálták.
Arany János kézirata, a Szent László című legenda 1853. szeptember 19-20-i dátummal, négy oldalas autográf fogalmazvány, szintén autográf javításokkal. Arany Jánostól, aki Szalonta aljegyzője, nagykőrösi tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, számtalan hivatalos irat, aláírás, feljegyzés maradt fenn. Ezeket is drágán mérik, de verskéziratának felbukkanása igazi kuriózum. Meg is adták érte a 11 millió forintot.
Károli Gáspár, az első teljes magyar biblia fordítója, gönci prédikátor 1583. február 21-én latin nyelvű levelet intézett Köteles Márton kassai bíróhoz. Károlinak ez az első, aukcióra került kézirata 8 millió forintot ért meg valakinek.
Ady Endre Piros és fekete című esszéjének nyolc oldalas, saját kezű, aláírt kéziratát, mely az általa szerkesztett A forradalmár Petőfi című kötet előszavaként jelent meg 5 millió forintról 8 millióra árverezték.
Batsányi János költő 26 olyan leveléről tud a szakirodalom, amelyet gróf. Ráday Gedeonhoz írt. Egy kivételével valamennyi a Ráday Gyűjtemény Ráday-levéltárának anyagában található. A most 2 millió forintról 3 millióra licitált kézirat az időközben a gyűjteményből elkerült 26. levél, amelyben a Magyar Museum folyóirat támogatásáról van szó. Így sajtótörténeti szempontból is különös érték, amellett, hogy mint Batsányi-kézirat párját ritkító dokumentum.
Magas áron kelt el Voltaire de Boufflers márkinak szóló levele (2,5 millió forint), Kossuth Görgey Artúrhoz, a cibakházai visszavonulás tárgyában írt levele (1,5 millió forint), Baudelaire saját kezű levele Armand Dutacqnak (2,5 millió forint).
Nem maradtak el a különleges könyvek, nyomtatványok árai sem a fenti rekordoktól. Magyarországi aukción most jelent meg először Newton Princípiája. Isaac Newton angol természettudós alapműve, A természetfilozófia matematikai alapelveinek második, 1713-es kiadása azért is különlegesség, mert ez a szerző életében megjelent legteljesebb szövegű és gazdagon illusztrált kötet. Ennek megfelelően 2,2 millió forinton talált vevőre.
Byron műveinek öt kötetes, 1842-es kiadása azért vonzotta a gyűjtőket, mert az elsőt könyvet Arany János dedikálta Gyulay Pálnak. A 400 ezer forintról indított tételért 1 millió forintot adtak.
Ortelius 1665-os németnyelvű krónikája forrásértékű dokumentuma a magyarországi török háborúknak is. A felbukkanó példányokból általában hiányoznak a metszet-illusztrációk, a most 1,6 millió forintért elkelt kiadvány viszont sok metszetet tartalmaz magyarországi városokról, neves személyiségekről.
Aba-Novák Vilmos Huszonnégy kép című albuma a festő 1932-ben, a szolnoki művésztelepen készült munkáinak reprodukcióját tartalmazza, s mindössze 250 számozott példányban adták ki. A míves kiadványt kikiáltási árának tízszeresén, 280 ezer forintért vették meg.
