Grendel Lajos Léván született 1948-ban. A lévai magyar gimnáziumban érettségizett, A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán kezdte meg tanulmányait, majd átlépett az egyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 1968-1973 között magyar?angol szakon tanult.
Diákként kezdett publikálni az Irodalmi Szemlében, novellákkal hívta fel magára a figyelmet. 1973 és 1992 között a Madách Kiadó szerkesztője volt. 1989 novemberében egyik alapítója volt a Független Magyar Kezdeményezés elnevezésű politikai tömörülésnek, a pozsonyi tüntetéseken magyarul szólt a sokezres tömeghez. 1992-1996-ban a Kalligram Kiadónak és azonos című folyóiratának a főszerkesztője is volt.
Sajátos hangvételű, az ironikus elemeket mesterien alkalmazó prózájára felfigyeltek Magyarországon is és 1990-ben József Attila-díjjal, 1999-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos egyéb kitüntetést is átvehetett, legutóbb, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Alkotásai megjelentek szlovák, lengyel, francia, olasz és német fordításban is. Legismertebb regényei az Éleslövészet, a Galeri, az Einstein harangjai, a Thészeusz és a fekete özvegy, a Nálunk New Hontban. Éveken át a Comenius Egyetem docenseként magyar irodalomtörténetet oktatott, vendégtanárként Prágában is tanított. Kritikáit, esszéit több kötetben közre adta, megírta a 20. századi magyar irodalom történetét is.
Forrás: Ma7
