Percy Bysshe Shelley az angliai Horshamben született 1792. augusztus 4-én. Szülei, Elizabeth Pilfold és Timothy Shelley hét gyereket neveltek. Percy Bysshe Shelley a legidősebb volt a Shelley testvérek között. Élete és életműve ellentétek, ellentmondások szakadatlan láncolata. Ősi arisztokrata és dúsgazdag család fia volt, de nem igényelte sem az előkelőséget, sem a gazdagságot. Első nyilvánosságra hozott műve oxfordi egyetemista korában egy röpirat volt az ateizmus szükségszerűségéről. E pamfletje miatt kitiltották az egyetemről, s ez alapozta meg társadalmi kirekesztettségét. Írországi élményei hatására kiáltványokat fogalmazott meg a radikalizmus és a szabadságjogok védelmében.
Családja, rokonsága természetesen ugyanúgy felháborodott ifjúkori ateizmusán, mint lázító hangú versein, igazi anarchista barátain. A végső szakítás akkor következett be, amikor 19 éves korában feleségül vette a 16 éves Harriet Westbrookot, egy londoni kocsmáros leányát. Ezt a rangon aluli nősülést nem viselhette el akkoriban egy angol arisztokrata család. Harriet apja azonban a jómódú kispolgárgársághoz tartozott, a botrány híre széles körökben tette látogatottá kocsmáját. Az újságok pedig szívesen látták és jól honorálták a botrányos hírű fiatal költő új verseit. Percy Shelley és Harriet házasságából két gyerek született.
1813-ban adta ki filozófiai költeményét Mab királynő címen, melyet az emberi természet eredendő jóságába vetett hit s a történelmi események véletlenszerűsége ellenére érvényesülő szükségszerűség elve hat át. Ekkoriban erős hatással voltak rá a vallástagadó, de istenhívő William Godwin gondolatai. Megismerkedett Godwin leányával, a 17 éves volt Maryvel is, akinek apja a világszabadság ábrándozója, anyja a nőmozgalom, a női egyenjogúság egyik előharcosa volt. Shelley szerelmes lett a lányba, akivel 1814-ben Svájcba szökött, hátrahagyva terhes feleségét és gyermekét. Tettüket mindkettőjük apja elítélte, ezért mindenféle anyagi támogatást megvontak tőlük. A párt Svájcban Byron fogadta be. Csak később tudták meg, hogy időközben Harriet öngyilkos lett.
Svájci tartózkodásuk alatt a rossz idő miatt Byron egy játékra hívta fel vendégeit: a kor népszerű műfaját, a gothic novelt (gótikus horror, rémregény) kellett kifigurázniuk. Az 19 éves Mary Shelley ekkor fogott neki a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz megírásának, amelyet néhány nap alatt be is fejezett. Svájcból Byronnal Olaszországba utaztak tovább, Shelley itt írta elbeszélő költeményeit és drámáit. Legnevezetesebb elbeszélő költeménye, az Alastor egy művészi fejlődés lélektani folyamata, valójában lírai vallomás saját tudatának érzelemmódosulásáról. Két híres drámai költeménye A megszabadított Prométheusz és a Hellas. A megszabadított Prométheusz az emberek üdvéért, a hatalom ellen lázadó titánról szól, aki a minden földi mocsoktól megtisztult emberi szellemet képviseli. A változás elvontabb gondolata foglalkoztatta az Óda a nyugati szélhez című ódájában.
Shelley nem érte meg 30. születésnapját: az Ariel nevű vitorláson másik három társával együtt viharba keveredett és meghalt. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhíres Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a temetést. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett. A hamvasztás során Shelley szíve nem égett el.
forrás: Világirodalmi arcképcsarnok, Kulturális enciklopédia, Wikipédia
