A széppróza napja az Írószövetségben

Mezey Katalin, az Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője köszöntötte a szép számban összegyűlt közönséget, és történelmi ívet vázolt fel. Míg a 16-17. században az értekező próza és a bibliafordítások jelentették a magyar szépprózát olyan jeles alkotókkal, mint Misztótfalusi Kis Miklós, Pázmány Péter, Heltai Gáspár, a 19. században világszínvonalra emelkedett szépprózánk, éppen Jókai által, akit már sok nyelvre lefordítottak.

Mikszáth, Gárdonyi, Móricz, Krúdy, Móra Ferenc folytatták a sort, majd Babits és Kosztolányi, akik a széppróza területén éppúgy maradandót alkottak, mint a költészet műfajában. Kodolányi János hatalmas szépprózai életművében a mitológia, vallástörténet, magyar történelem is helyet kap, mégsem szerepel tananyagban, ami a mai oktatás hiányossága.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében örömének adott hangot azért, hogy felhívásukra a magyar széppróza napja ünneplésére Kárpát-medence szerte rendezvények zajlottak. Már a tavalyi, induló évben iskolák, könyvtárosok szerveztek a magyar szépprózát ünneplő programokat Kolozsvártól Szegedig, Soprontól Miskolcig. A magyar széppróza napja olyan széleskörű összefogást eredményezett, amilyen a 2016-os emlékezés az 1956-os forradalomra, vagy a tavalyi Arany János-év volt. Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, előadások hívták fel a figyelmet szépprózánk értékeire ebben az időszakban.

Az Irodalmi Magazin legújabb száma Jókai Mórt állította középpontba. A fiatalokat is megszólítani kívánó lap ritkán látható fotókat, rövid esszéket, interjúkat, szépprózákat tartalmaz, és közelebb visz az ember Jókaihoz anélkül, hogy a bulvár eszközeivel élne. A jelen lapszámot Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária szerkesztők ismertették.

Erős Kinga író, kritikus, a Magyar Írószövetség titkára Az év novellái 2019 kötet szerkesztője úgy látja, erősödik a széppróza merítése, évről-évre könnyebb az összeállítás, amely az előző év nyomtatott folyóiratainak új megjelenéseiből merít. Minden évben feltűnnek fiatal alkotók, ami azt mutatja, van folytonosság. A frissen kiadott kötet legfiatalabbja Bíró Zsombor Aurél huszonegy éves, és egy 1956-os vidéki történettel szerepel.

Az idei antológiánál elmondható, hogy elérkeztünk egy olyan időbeli távolsághoz, amely a közelmúltat segít feldolgozni, így már a rendszerváltozás körüli évek is megjelennek. Sokféle írás, sokféle alkotó helyet kap, humoros, szellemes írásoktól a komor ábrázolásig, újvidéki történettől a 16. századi Mohácsig. Előtérbe került a történetmesélés, és fő szempont a válogatásnál, hogy az alkotók olyan irodalmi nyomvonalat kövessenek, mely a magyar valóság hiteles ábrázolására törekszik az alapító Oláh János író, szerkesztő irányelve nyomán.

Bíró Gergely, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, próza szerkesztője az antológia néhány szerzőjét kiemelve segített betekinteni az új kötet anyagába. Urbán Péter, Mezey Katalin, Kötter Tamás, Csabai László, Hegedűs Imre János, Marosi Gyula, Kontra Ferenc, Hajnal Csaba, Molnár Csaba, Ircsik Vilmos, Ferdinandy György, Jászberényi Sándor írásairól hallhattunk néhány mondatban, konklúzióként megállapítva, hogy a novella műfaja kitágul: találkozhatunk szociografikus és riportszerű írásokkal is a 33 novellát tartalmazó könyvben.

Az est során Mirtse Zsuzsa beszélgetett a résztvevőkkel, a köszöntőket, bemutatókat a Másik Oldal zenekar élőzenéje színesítette, Turi Bálint színművész pedig egy humoros Jókai Mór-novellát és Molnár Vilmos Az ismeretlen ismerős című, megrázó történetét olvasta fel.

Az est végén a vendégek vásárolhattak az új kiadványokból, beszélgethettek és dedikáltathattak az antológia jelen levő szerzőivel.

Csanda Mária