A Hemingway-alapítvány ugyan megadta volna az engedélyt, de az író feleségének halála után egy 1983-ban kötött szerződés értelmében a megjelentetéshez az örökösök és az alapítvány együttes hozzájárulására van szükség.
A kéziratot és a levelet Hemingway 1924-ben írta, 25 éves korában. Az elbeszélés címe: Életem a bikakarámban Donald Ogden Stewarttal. Az ötoldalas mű az amerikai író kevés humoros műveinek egyike. Azután írta, hogy John Dos Passos íróval és a novellában szereplő Stewarttal, kora ismert forgatókönyvírójával, megnéztek a spanyolországi Pamplonában egy bikafuttatást, és arról szól, hogyan találta szembe magát a bikával barátja. A levél az utazásukkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza és Stewartnak van címezve.
"A novella nem remekmű, de azt hiszem, több ifjúkori zsengénél - nyilatkozta a párizsi Le Figarónak Patrick McGrath, az árverési cég kézirat-szakértője.
Az író annak idején elküldte a novellát Stewartnak azzal a kéréssel, hogy publikálásra adja oda a Vanity Fairnek. Stewart azonban az írást nem tartotta erre alkalmasnak. 1980-ban bekövetkezett halála után fia, Donald jr. birtokába került az elbeszélés és a levél is, de csak nemrégiben találta meg a papírhalmaz között. Az író kívánsága szerint felajánlotta volna a Vanity Fairnek, de az örökösök ez alkalommal is nemet mondtak.
A Christie's a két irodalmi ereklyét 12-18 ezer dollárra becsüli.
(Panoráma)
