? Nagyon érdekes a ziyarettepe-i ásatáson talált tábla. Kiértékelésére és fordítására ugyan Nagy-Britanniában került sor, de felfedezését a mi múzeumunkban jelenthettük be ? büszkélkedett Nevin Soyukaya, az ásatásokat felügyelő Diyarbak?r Museum igazgatója.
A Tigris mellett fekvő, 32 hektáron elterülő Ziyarettepe i.e. 700?300 között volt lakott ? magyarázta Timothy Matney, az Akroni Egyetem professzora. ? Az ásatási helyszín jelentős szerepet töltött be az asszírok életében, mivel a hadsereg szálláshelye és egyik központja volt; a dombon a kormányzó lakott. Ezt sikerült feltárni, a tuşhani palota tróntermében pedig megtaláltuk az agyagtáblát ? közölte Matney.
Az agyagtábla fordítását John MacGinnis cambridge-i kutató végzi, aki egyelőre annyit tudott elmondani, hogy a szövegben Tuşhanban dolgozó nők nevei olvashatók. Szerinte az a legfurcsább, hogy a nevek nem asszírokéi. ? Hogy megfejtsük, számos szakértővel vettük fel a kapcsolatot és hasonlítottuk össze a Közel-Kelet egyéb nyelveivel a táblát. Egyikkel sem felelt meg. Se a perzsával, se az elámival, se az egyiptomival, se az arabbal, se a héberrel, se pedig az arámival ? mondta el MacGinnis.
A nyelvész szerint a legvalószínűbb, hogy a nevek a hurrita királysághoz tartozó Shupriához (Shubria) köthetők. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az agyagtábla azon nők neveit tartalmazza, akiket a Zagrosz-hegységből telepítettek a mai iraki-iráni határra. Kemalettin Köro?lu (Marmara Egyetem) szerint mintegy hárommillió ember kitelepítését végezték el az asszírok, a nyelvről szólva elmondta, hogy azt alig értették és soha nem jegyezték le.
