Ismét fellángolt az NDK múltjával kapcsolatos vita

Kultpol


lucjochimsen_by_multkor_hu.jpg
Luc Jochimsen

Kijelentése heves tiltakozást váltott ki, és azt az összes többi parlamenti párt elítélte. Wolfgang Thierse, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke szégyenletes nyilatkozatról beszélt. Alexander Dobrindt, a konzervatív CSU főtitkára pedig felszólította a Baloldal pártját, hogy ezek után vonja vissza Jochimsen államfői jelölését.

Az elmúlt időszakban több alkalommal is hasonló vita tört ki Németországban, a mostani azonban megfigyelők szerint különösen érzékenyen érinti a Baloldalt. A reformkommunista párt ugyanis a volt újságíró, Luc Jochimsen személyében külön jelöltet állított a most esedékes elnökválasztásra, és felajánlotta támogatását az Észak-Rajna-Vesztfáliában minden valószínűség szerint létrejövő, kisebbségi szociáldemokrata-zöld koalíciós kormánynak. Ilyen körülmények között mindez természetesen érzékenyen érinti a szóban forgó két pártot is, amelyek nem csináltak titkot abból, hogy számítanak a Baloldal külső támogatására.

Az idézett megfigyelők szerint ez is indokolhatja, hogy a parlament szociáldemokrata alelnöke meglehetősen élesen határolódott el Jochimsen nyilatkozatától. Thierse szerint az meghamisítja az egykori NDK realitásait, ráadásul a Baloldal tagjai többségének véleményét tükrözi. A szociáldemokrata politikus egyidejűleg határozottan elítélte a volt keletnémet kommunista rendszert, hangoztatva, hogy az nem volt jogállam. Thierse az egykori keletnémet államot "független igazságszolgáltatás nélküli diktatúrának" nevezte.

A CSU főtitkára követelte, hogy a Baloldal vonja vissza Luc Joachim államfői jelölését. Alexander Dobrindt szerint amennyiben a párt fenntartja a jelölést, valójában a kommunista állampárt áldozatait csúfolja meg, és aláássa a legfelsőbb közjogi hivatal tekintélyét. Élesen bírálta Jochimsen kijelentését a szociáldemokraták és a Zöldek közös államfőjelöltje. A rendkívül népszerű Joachim Gauck a többi között arra emlékeztetett, hogy az egykori NDK-ban a jogtalanság uralkodott, és hiányoztak a jogállami intézmények.

A volt keletnémet polgárjogi harcos egyidejűleg úgy vélekedett, hogy nem szabad lezárni az NDK múltjával kapcsolatos vitát. Gauck szerint ha ez történne, az valójában a korábbi jogtalanság fenntartását eredményezné, és abból csakis a korábbi elnyomóknak és nem az elnyomottaknak származna előnyük.