A Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel.
Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: már régóta szeretett volna Attilával foglalkozni, a debreceni színházban műsorra is tűzte a Bánffy-darabot utolsó évadában, de ott - a váltás miatt - már nem tudta színpadra állítani és örül, hogy végül is a Nemzeti Színházban születik meg az előadás.
A rendező arról beszélt, hogy Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. "Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - tette hozzá.
Mint mondta, a darabot születése után az akkori Nemzeti Színházban bemutatták, de elfelejtett műről van szó. "Az egész Bánffy-történet és Attila figurája maga van elfelejtve" - tette hozzá. Mint megjegyezte, a helyzetről sok mindent elmond, hogy Nagy Károlyról egy magyar történelemkönyvben többet olvas egy gyerek, mint Attiláról.
A rendező kiemelte: Attila fantasztikus figura, a darab pedig gyönyörű szerelmi történet, maga a mű nagyon izgalmas. "Bánffy Miklós méltatlanul elfeledett, helye van. Állandóan repertoáron lévő írónak kellene lennie, ahogy például Tamási Áronnak" - hangsúlyozta.
Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy Bánffynak egy sor olyan műve van, amely folyamatosan színpadon lehetne, erőteljes szövegek. Mint mondta, olyan figura, akin keresztül a máról tud beszélni.
"Mai helyzetünkről, a bennünket szétfeszítő érzésekről, kelet-nyugat bennünk hordozott konfliktusáról, egy sor nagyon fontos dologról, azon túl, hogy ez egy gyönyörű romantikus történet" - fogalmazott.
Elmondta: az előadásban szereplő, Attiláról mesélt iszonyatos történeteket történelmi könyvekből, kódexekből, a róla élő legendákból válogatva illesztette a darabba.
Az előadást a nagyszínpadon mutatják be a függöny mögötti térben: a nézőtér is a színpadon kapott helyet. A rendező elmondta: az anyag indokolta az arénaszerű teret, hiszen a főhős Rómából érkezik. "Ilyen térben még nem dolgoztam, inspiráló számomra, kihívást jelent az új helyzet" - jegyezte meg. Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket.
A darab története szerint Attila hatalma csúcsán áll: leigázta a fél világot, de nem pusztította el Rómát és a pápát. Behódoltak neki a gótok is és fogolyként a hunok között él Mikolt hercegnő, akit bosszú és gyűlölet fűt meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt. Fondorlatok útján magába bolondítja Attilát és a nászéjszakán megöli az uralkodót.
"Bánffy Miklós gyönyörűen szövi a mese és az érzelmek szálait: miközben a bosszúvágy tombol Mikoltban, a gyűlölet mélyén egy szenvedélyes szerelem rejtőzik. A halál, a gyilkosság, a bosszú beteljesedése a szerelmi összefonódás első és utolsó pillanata is egyben" - olvasható az előadás ismertetőjében.
Az előadásban Attila szerepében Mátray László, Mikoltként Trokán Anna látható, mellettük Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Olt Tamás, Bakos-Kiss Gábor, Janka Barnabás, Ruscsák Péter és Kanalas Éva szerepel a darabban.
A díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub, a dramaturg Rideg Zsófia.
Az előadáshoz kapcsolódva a teátrum decemberben szakmai konferenciát rendezett, emellett a színház melletti Zikkuratban, Illúzió és tükröződés - a Naplegendától a Nagyúrig címmel kiállítás látható.
A Nemzeti Színház szombaton a Gobbi Hilda színpadon Petőfi A helység kalapácsa című művét mutatja be Kincses Elemér rendezésében.
MTI
