Istenek és démonok királysága címmel nyílt világszínvonalú mezopotámiai kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Magyarország első ókori Mezopotámia témakörében rendezett időszaki kiállítására több mint 150 ókori tárgy érkezett több európai gyűjteményből. Köztük olyan leletek, amelyeket a német régészek több mint húszméteres mélységben találtak Marduk templomában, és látható a főisten sárkánykígyójának ábrázolása is.
A tárlat terve egy időben fogalmazódott meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatára benyújtott Asszír és babilóni istenvilág című kutatási projekttel – mondta el Niederreiter Zoltán, a MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője, a tárlat egyik kurátora, hozzátéve: a kiállításon Roboz Erika társkurátorral, a múzeum munkatársával közösen dolgoztak.
Magyarországon erre az első időszaki kiállításra, amelyet az ókori Mezopotámia témakörében rendeztek, több mint 150 ókori tárgy érkezett több európai gyűjteményből. A látogatók láthatnak leleteket, amelyeket a német régészek több mint húszméteres mélységbe leásva találtak meg Babilon főistenének, Marduknak a templomában. Vagy a főisten sárkánykígyójának azon ábrázolását, amelyet az apró darabokra törött mázas téglákból raktak össze.
Az asszír palotai domborművek között akad egy tonnánál nagyobb tömegű is, amelyek az asszír paloták hajdani hangulatát idézik meg, ahol isteni lények köszöntötték a belépőt és távol tartották a gonoszt.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója köszönetet mondott azoknak, akik a gyűjteményükben féltve őrzött régészeti leletek, számos állandó kiállítási darab kölcsönadásával lehetővé tették a kiállítás létrejöttét. Kiemelte: a tárlat az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be. Betekintést nyújt e rég letűnt, de számos elemében ma is velünk élő kultúra világába, amely a Bibliának és európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.
Különös jelentőséget ad a kiállításnak, hogy Magyarországon ez az első tárlat, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról, és hasonló időszaki nagy kiállítás az egész világon is tízévente legfeljebb egy vagy két alkalommal jöhet létre.
– Kultúránk, gyökereink, közös kultúrkincsünk elevenedik meg a Szépművészeti Múzeumban, amely a világ 86. leglátogatottabb múzeuma, a tavalyi évben is nem kevesebb, mint 821 ezer látogatót fogadott – mondta el a megnyitón Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Hankó Balázs kiemelte: Mezopotámia mint egy búvópatak tör fel zsidó-keresztény kultúrkörünkben, a magyaroknak pedig különös kötődésük van mindehhez. Kőrösi Csoma Sándor és az őt követő generációk nélkül nem alakult volna ez ki, nem lett volna ez a magyar polgári identitás része.
A miniszter kitért a Liget Budapest projekt fontosságára is. Emlékeztetett: a millenniumi országépítő örökséget folytatta a 2010-ben hivatalba lépett keresztény nemzeti kormány a Liget Budapest beruházásaival, a Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum vagy éppen a Szépművészeti Múzeum átfogó múzeumi rekonstrukciójával. Majd hozzátette: „büszkén valljuk, hogy ez ma Európában a legnagyobb kulturális városfejlesztési program”.
