Míg az isztambuli anyag a 15?16. század eleji kora-oszmán darabokban gazdagabb, addig a budapesti gyűjtemény a 16?17. századi klasszikus oszmán-török szőnyegek legváltozatosabb kollekciójával büszkélkedhet. Az Iparművészeti Múzeum közel 800 darabot számláló szőnyeggyűjteményének egynegyedét teszi ki a 15?19. századi oszmán-török anyag.
Magyarország és Erdély ? speciális helyzetéből adódóan ? egyedülállóan gazdag 16?17. századi oszmán-török szőnyegkollekcióval bír. A Magyar Királyság és Erdély területére ? az Oszmán Birodalommal folytatott diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok révén ? számos értékes keleti portéka, díszes lófelszerelés, drága kelme, fegyver és szőnyeg került. A hódoltság kori magyar nemesi kúriák házöltözeteinek gyakran említett darabjai voltak a török szőnyegek. A hozományjegyzékekben és hagyatéki leltárakban egy-két példánytól akár több száz darabig is előforduló szőnyegekkel nem a padlót borították, hanem a rendkívül értékes textileket ? méretüktől és anyaguktól függően ? asztalra terítették, falra akasztották, esküvőkor az ifjú pár lábai alá, temetéskor a ravatalra terítették, templomi ülőhelyet borítottak velük, de pompás szőnyegek díszítették az ünnepi vagy hadi sátrak belsejét is. A ?portai? szőnyegek e ?népszerűségének? köszönhetően maradt fenn Magyarországon és Erdélyben (ma Románia) a 16?17. században divatos török szőnyegtípusok számos változata.
Ez alkalommal az Iparművészeti Múzeum oszmán-török szőnyeggyűjteménye legszebb 15?17. századi darabjai láthatók, szőnyegtípusok szerinti csoportosításban. A tárlaton végigkövethető három évszázad török szőnyegeinek motívumváltozása és az egyes szőnyegcsoportok variációgazdagsága. Az egyik leglátványosabb szőnyegegyüttes az Erdélyben különösen kedvelt ún. ?Erdélyi?, valamint a hatoszlopos ?Ladik típusú? imaszőnyegeké. Kiemelkedő jelentőségű darabja a tárlatnak a világon fennmaradt négy skorpió-mintás fehér szőnyeg egyike, mely a budapesti múzeum egyik büszkesége.
A kiállítás szenzációja a két legkorábbi, 15. századi szőnyegtöredék, az ún. Crivelli és Memling szőnyegek bemutatása. A korai állatalakos Crivelli szőnyegtöredékünk világhírnevét Batári Ferencnek, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusának köszönheti, így a szőnyegtöredék és Batári Ferenc személye oly szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az Iparművészeti Múzeum híres szőnyegét Batári Ferenc halálának második évfordulóján, az ő emlékére ?Batári?Crivelli szőnyeg?-nek nevezte el.
A kiállításhoz török nyelvű, színes képekkel illusztrált katalógus készül.
A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője: Pásztor Emese művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményének vezetője.
