A Délszaki kalandok az ?Írók poggyásszal? című kiállítássorozat részeként Párizs, Berlin és Bécs után egy újabb nyugat-európai kultúrcentrum irodalmi emlékezetét idézi meg. Az Itália-tapasztalat sokszínűsége miatt a kiállítás ezúttal nem egy konkrét városra fókuszál, hanem a Fiumétől Szicíliáig beutazott Olaszországot a maga változatosságában igyekszik felmutatni.
A kiállítás a tágan vett Itália-élmény történetét meséli el különféle művészeti és irodalmi alkotásokon keresztül: egy-egy jellegzetes történet, figura, helyszín és hangulat felvillantásával.
A téma sokszínűségét idézi a kiállítás látványvilága is. A jellegzetesen itáliai helyszíneket ? mint a piazza, az osteria vagy a sikátor ? megelevenítő díszletek között sétálva a látogató előtt sorra tárulnak fel azok a szubjektív tartalmak, amelyek a szenvedélyes italomániát ? ahogy Babits Mihály nevezte ? táplálták.
A latinitás kultúrájához való kötődés a magyar irodalom történetének általunk választott szeletét megelőzően is erőteljes és sokszálú. A korszak mellett szól mégis, hogy az Itália-járás legváltozatosabb típusainak bemutatására ad módot: a vallási és kulturális zarándoklattól a nász-, illetőleg tanulmányúton és hadi szolgálaton át az emigrációig. A tárlat olyan irodalmi teljesítmények létrejöttének körülményeit mutatja be a közönségnek, mint Babits Mihály Divina Commedia-fordítása, a Római Magyar Akadémia körüli magyar írói kirajzás, vagy a népszerűsítést méltán megérdemlő Fülep Lajos firenzei kötődései, képzőművészeti vonatkozásban Gulácsy Lajos, Körösfői Kriesch Aladár vagy Aba-Novák Vilmos munkái.
