Dohnányi Ernő vígoperájának címszereplője, Simona néni visszavonultan él régi villájában. Mivel ifjú korában az oltár előtt faképénél hagyták, kiábrándult a férfiakból, akiket nem enged birtokára lépni. Pártfogoltját, Beatricét is igyekszik megóvni a hímnem okozta csalódásoktól, miközben a leány és a birtok kertésze, az álruhás Ghino gróf titokban egymás iránt gyengéd érzelmeket táplálnak. A párt a cserfes szolgálóleány, Giacinta segíti, Nuto, a háziszolga pedig gátolja szerelmük kiteljesedésében. Nem várt fordulatot a léha Florio gróf hoz, akinek feltűnése még a megkérgesedett szívű Simona nénire is hatással van.
Dohnányi első operája bár olasz környezeteben játszódik, mégis ízig-vérig német stílusú, eklektikus darab, amely Wagner és Richard Strauss hatását mutatja, de mozarti és brahmsi motívumok is felismerhetők benne. Az opera ősbemutatóját 1913-ban tartották Drezdában, amikor a kiváló zeneszerző, karmester és pedagógus a berlini Zeneművészeti Főiskolán oktatott. Darabja Magyarországra másfél évtizeddel később jutott el, 1927-ben a Városi Színház (a mai Erkel Színház), majd A tenor nagy sikere után 1933-ban a Magyar Királyi Operaház mutatta be Basilides Mária címszereplésével, az ifjú Ferencsik János vezényletével és Márkus László főrendező színpadi változatában. A darab erényeit a későbbi korokban is felismerték, ezért 1995-ben lemezfelvétel készült a műből.
A Magyar Állami Operaház új előadásában a Simona néni címszerepét Megyesi Schwarz Lúcia énekli, partnerei Miksch Adrienn (Beatrice), Sáfár Orsolya (Giacinta), Varga Donát (Ghino), Cseh Antal (Florio) és Pataki Bence (Nuto).
A Simona néni párdarabja egy ugyancsak itáliai történet, Hubay Jenő A cremonai hegedűs című operája. A hegedűmanufaktúráiról híres olasz város elöljárósága pályázatot ír ki mesterhegedű készítésére, a jutalmak közt szerepel Giannina, a céhvezető Ferrari mester leányának keze. A versenybe egyaránt benevez a mester jóképű segédje, Sandro, valamint barátja, a jólelkű, ám púpos Philippo, akinek páratlan hangszere akár minden más jelentkező munkáját felülmúlhatja. A lány Sandrót szereti, ami az elszánt segédet és a nemes lelkű Philippót egyaránt olyan tettekre sarkallja, ami nem várt eredményt hoz a győztes kihirdetésekor.
Hubay Jenő hegedűművész-zeneszerző második operáját nemzetközi sikerei csúcsán, 1894-ben mutatta be a Magyar Királyi Operaház, aminek premierjén a híres hegedűszólót – amelyet önálló koncertszámként is gyakran játszottak – maga a szerző adta elő a színfalak mögül. A darab egy csapásra elnyerte a közönség tetszését és világhódító útra indult, német és francia nyelvre is lefordították, a következő években pedig összesen 70 színházban mutatták be, többek közt Párizsban, Brüsszelben és New Yorkban is. Budapesten a darabot 1944-ig töretlen népszerűség övezte, az Operaház minden évben műsorára tűzte.
Az új produkció főbb szerepeit Köpeczi Sándor (Ferrari mester), Sáfár Orsolya (Giannina), Ninh Duc Hoang Long (Sandro), Sándor Csaba (Filippo) és Palerdi András (Polgármester) éneklik, a virtuóz hegedűszólót pedig Alexandre Dimcevski, az Opera Zenekar egyik kiváló koncertmestere adja elő.
A két előadást közös koncepció mentén a tehetséges fiatal rendező, Varga Bence viszi színre, aki 2018-ban a Hindemith-művekből összeállított és a Kiscelli Múzeum templomterében bemutatott GermanLateNight esten az Oda-vissza és Sancta Susanna produkciókkal debütált az Operában, friss energiái és a lélektani realizmus iránti fogékonysága pedig már ekkor elismerő visszhangot váltottak ki a szakma és a közönség körében. A Simona néni és A cremonai hegedűs látványvilága Fekete Anna díszlet- és Schütz Nikolett jelmeztervező munkáját dicsérik. Mindkét művet Galambos Attila új magyar fordításában hallhatja a közönség. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Dohnányi Ernő távoli rokona, a nemzetközi koncertéletben Oliver von Dohnányiként ismert Dohnányi Olivér vezényli.
Fotók: Nagy Attila
