Az egyedülálló, több mint kilencszáz tételes válogatást könyvek és könyvrészletek, cikkek és tanulmányok, kéziratok és okmányok, metszetek, festmények és fotók, valamint weboldalak alkotják.
A Széchenyi – vagy a régi írásmód szerinti Széchényi – nevet nincs, aki ne ismerné hazánkban. Már a legkisebbek is találkoznak a Lánchíd oroszlánjai vagy utcanevek, terek elnevezése kapcsán e családnévvel. Tény, hogy leggyakrabban Széchenyi Istvánt (1791–1860) említjük a legkülönbözőbb vonatkozásokban, de édesapja, Széchényi Ferenc (1754–1820) nevét viseli a nemzeti könyvtár, akinek leszármazottja, Széchenyi Zsigmond (1898–1967) kalandos élete sem ismeretlen sokak számára. A Széchényi Ferenc Archívum – Digitális és digitalizált dokumentumok gyűjteménye címen elérhető honlap elsősorban a nemzeti könyvtár névadója köré összpontosul, de a családhoz kapcsolódó legkülönfélébb dokumentumokat is tartalmaz. Köztük számos kevésbé ismert adatot és képet, amelyek korábban digitális formában még nem voltak elérhetők. A webarchívum egyaránt hasznos forrás lehet a korszak és a Széchényi család iránt érdeklődők, pedagógusok, tanulók, kutatók számára.
Az oldalon a digitális gyűjtemény böngészése mellett részletes életrajzi tanulmány is olvasható, továbbá egy linkgyűjtemény segítségével lehet válogatni az Országos Széchényi Könyvtár egyéb, a témához kapcsolódó webes tartalmaiból. Ez utóbbiak között találkozhatunk interaktívan böngészhető adatvizualizációval, amelyet szintén a könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának munkatársai készítettek azokról a személyekről és intézményekről, akiket, illetve amelyeket a gróf levélben tájékoztatott az alapításról és megajándékozott a könyvtári katalógus első nyomtatott köteteivel.
A képen Johann Ender: Széchényi Ferenc portréja (1823, részlet)
