Iványi Gábor mond beszédet a Holokauszt Emlékközpontban
(MTI) - A Wesley János Lelkészképző Teológiai Főiskola rektora a Simon Wiesenthal-díjak átadása alkalmából kiemelte: nem jelentéktelen törvényhozó erővé vált egy szélsőjobboldali, a náci eszméket jelvényeivel, szóhasználatával, gátlástalanságával nyíltan valló párt. Elengedhetetlen, hogy emberségünket megőrizzük, bátrak maradjunk,és semmiféle közösséget ne vállaljunk a sötétség erőivel - fogalmazott. Meglátása szerint sokan még mindig félvállról veszik ezt a veszélyt, mások a félelmeiket hangoztatják.
Kitért arra is, hogy a második világháború alatt hatmillió zsidó embert öltek meg, közülük mintegy 600 ezren magyarok voltak. Iványi Gábor felrótta, hogy míg a kommunizmus háromezer áldozatáról minden februárban megemlékezik a parlament, addig a holokausztról csak egyszer, 2004 áprilisában emlékezett meg az Országgyűlés.
Az emléknap 2001-ben elfogadott dátuma, április 16. véleménye szerint azt sugallja, hogy egyedül a nácik számlájára írható a magyarországi holokauszt, "pedig ez nem így van", ezért a dátum meghatározását "a szélsőjobbnak politikai haszonlesésből tett gesztusnak" nevezte. Azért sem tartotta teljesen megalapozottnak az április 16-i dátumot, mert nem 1944 áprilisában kezdődött a zsidóság módszeres kiirtása, hanem már 1941-ben, amikor "a magyar vezetés húszezer zsidó embert küldött Kamenyec-Podolszkijba, ahol legyilkolták őket". (A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása.)
Iványi Gábor nehezményezte azt is, hogy tudomása szerint büntetést - jogszabályi alapon - csak a vörös csillag viselése vont maga után, náci jelképek megjelenítéséért eddig nem büntettek senkit, holott ez szerinte sokkal gyakoribb, mint a kommunista szimbólumok használata. Helyesnek tartotta ugyanakkor, hogy a Büntető törvénykönyv márciusi módosítása eredményeként három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható a holokauszttagadás. Azt is hozzátette, hogy "erre normális demokráciában nem lenne szükség", s arra is figyelmeztetett, hogy a fiatalok ismereteik hiányosságai miatt "a szélsőjobb karmai közé" kerülhetnek.
Szólt arról, hogy a teológiai főiskola és az evangéliumi testvérközösség szervezésében negyven vasútállomáson avattak az utóbbi időkben emléktáblát a holokauszt áldozatainak.
Székely Gábor, a díjat odaítélő Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke rámutatott: a Holokauszt Emlékközpont a zsidókat és cigányokat érintő holokauszt történetét igyekszik bemutatni. Utalt arra, hogy az embermentők és a túlélők ma már "kevesen vannak közöttünk, és a holokauszt gyermekei is kezdenek elhagyni bennünket."
A Simon Wiesenthal-díjakat Székely Gábor adta át, a díjazottakat Martinkovics Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgató-helyettese méltatta.
A Simon Wiesenthal-díjat idén Göncz Ferenc iskolaigazgató és Winkler Barnabás építész kapta. Göncz Ferenc több előadást tartott a holokauszt történetéről. Egyik előadásának rövidített változata egy történelempedagógiai füzetben is megjelent. Ezen kívül kutatta a náci eutanáziaprogramot is.
Winkler Balázs húsz évig az Iparterv vállalatnál dolgozott, 2005-ben Kós Károly-díjat, 2009-ben életművéért Ybl Miklós-díjat kapott. 2008-ban adták át az általa tervezett Balfi Nemzeti Emlékhely térkompozícióját, 2009-ben pedig a budapesti Deák téren a holokauszt idején embermentő evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor tiszteletére állított emlékművét.
Megemlékezés a Holokauszt Emlékközpontban
A díjátadás után ünnepélyes koncerttel nyílt meg a Holokauszt Emlékközpont zsinagóga épületében lévő, Weiner Leó zeneszerző életét és műveit bemutató kamarakiállítás. Emellett Késői hazatérés címmel időszaki kiállítás nyílt az üldöztetések elől külföldre menekült zsidó származású Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond képzőművész alkotásaiból. Utóbbi eseményen köszöntőt mondott René Roudat, Franciaország budapesti nagykövete, valamint hallhatták az érdeklődők Sándor Iván Kossuth-díjas író nyitó beszédét.
