Remek darabokkal indítja az évet a Bóbita Bábszínház Pécsen.
Több korosztálynak is kedvez a Bóbita Bábszínház.
Sárkányölő Sebestyén
A sárkányölő hősökről szóló mesék népmesekincsünk legősibb rétegéhez tartoznak. Azokról az időkről adnak hírt, amikor a szerencsét próbálni induló vitézek nemcsak mágikus képességekkel rendelkeztek, hanem ismerték annak módját is, hogyan kerülhetnek kapcsolatba a táltosokkal, a tanácsot adó öregasszonyokkal és az ősz öregemberekkel, akiktől mindig segítséget kaptak küldetésük teljesítéséhez. Az előadás 4 éves kor felett ajánlott, bemutatója január 11-én lesz.
Ki lakik az asztal alatt?
Asztal alá beköltözni, ott házikót építeni, oda vendégeket hívni, finomságot sütni, főzni, asztal alatti barlangban a kincseket megtalálni, csak a kicsik kiváltsága. És mi, túl okos felnőttek, mi, az asztalon könyöklők, csak irigyen nézzük őket, mert nem férünk az asztal alá. Meg nem fér bele a fejünkbe, hogy az asztal alattiak népe nem átall székre pattanni, székparipán elvágtatni, csillagokig meg sem állni.
A közös játékkal egybekötött csecsemőszínházi előadás 3 éves kor alattiaknak ajánlott, bemutatója január 25-én lesz.
Kétszer harminc kiállítás
Bódiné Kövecses Anna és Nagy Kovács Géza, a Bóbita Bábszínház
bábkészítői és tervezői több mint 30 éve kezdték pályájukat anyaszínházukban.
Számtalan előadás képi világát, szcenikáját, bábjait köszönheti nekik a Bóbita,
de több magyarországi és határon túli magyar bábszínház, független bábtársulat
és drámai színház is hívta őket alkotóként az elmúlt évtizedekben. Dolgoznak
külön-külön és együtt is – olyanok ők, mint a a borsó meg a héja. Vagy néha a
kutya meg a cica…
Közös életmű-kiállításukra legkedvesebb alkotásaikból válogattak a maguk és a látogatók örömére. A tárlat január 11. és május 2. között várja az érdeklődőket.
Ideje a meghalásnak
A 14 éven felülieknek szóló vendégelőadás január 13-án várja nézőit. A darab szövegét Polcz Alaine írásaiból Markó-Valentyik Anna szerkesztette.
„Hány évesnek érzem magam? A legtöbben azt mondják, hogy nem
öregszenek lélekben. Egy barátnőm mondta volt, hogy olyan szörnyű nekem egy
öregasszonnyal együtt élni. Mondom, de hát egyedül élsz! Azt mondja, de
magammal. Van az emberben egy ilyen különös kettősség, nem mindenkinél, de
nagyon sokan mondják, hogy belülről fiatalabbnak érzik magukat.”
Egy huszonéves színésznő és egy nyolcvanéves báb. Ketten, mégis egyedül
– egyedül, mégis ketten. Ötvenpercnyi megrázóan egyszerű közlés az
elkerülhetetlenről.
A többszörös fesztiváldíjas előadás a Junior Prima-díjas fiatal színésznő, Markó-Valentyik Anna előadásában arra hívja fel a figyelmünket, hogy mindennek rendelt ideje van. A meghalásnak is.
Nyitókép: Ideje a meghalásnak
