A technikai fejlődés ellenére, a mentőkutyák a mai napig nélkülözhetetlen és pótolhatatlan segítséget jelentenek a katasztrófahelyzetben, az eltűnt emberek keresése során, a haiti földrengést követően például a mentőkutyák 132 túlélőt találtak a romok alatt. A hazai mentőkutyák évente több száz esetben segítik az eltűnt emberek kutatását, a mentők és a rendőrség munkáját. Ráadásul a világ élvonalába tartoznak: 2009-ben a Mentőkutya Világbajnokságon a magyar csapat nyerte el a világbajnoki címet. A Mancs c. film hálaadás és tisztelgés a négylábú hősök előtt a mozgókép eszközeivel.
A film bemutatóját nagy várakozás előzi meg, az utóbbi időkben a több generációt megszólító mozifilmek szinte teljesen eltűntek a hazai piacról. A Mancs - ebben a tekintetben is - hiánypótló alkotás. Pejó Róbert rendező és Kántor László producer szándéka szerint, a Mancs művészileg igényesen kivitelezett, szórakoztató, vidám, könnyed, a család minden tagja számára élvezhető és emlékezetes alkotás.
Pejó új filmjének főszereplője Trill Zsolt, de fontos szerepet kapott Keresztes Tamás, Holecskó Orsolya, Szacsvay László, Szarvas József, Pásztor Erzsi és Nyári Oszkár is. A Mancs címszerepét Alex és Ropi névre hallgató németjuhászok alakítják, akiket Halász Árpád kutyakiképző készített fel a szerepre a Gödöllői Kutyasport Központban.
A Mancs története a 90-es években játszódik egy magyarországi kisvárosban. Fehér Zoltán villamos-szerelő és felesége, Eszter első gyermeküket várják. Zoli elhunyt öreg barátjától egy hiperaktív németjuhász kölyköt örököl, akit épülő hegyi házába fogad be, de felesége előtt titokban tartja. A kutyát Mancsnak nevezi el, minden szabadidejét vele tölti, kitűnő mentőkutyává képzi, azonban hazugságai miatt a családjában és a munkahelyén egyre nagyobb bajba keveredik.
A film bemutatja a kiskutya és leendő gazdája találkozását és egymásra találását: a cselekményben nyomon követhetjük, hogyan küzdik le barátaikkal együtt a nehézségeket, és válnak valódi, összetartó, profi mentőcsapattá.
A film felépítése keretes történet, amelyben egy fiatal anyuka mesekönyvből olvassa fel kislányának Mancs kalandos életét. A könyv illusztrációi életre kelnek, a szereplők megelevenednek, kibontakozik a feledhetetlen történet: hogyan válik egy árva kiskutyából és szerető gazdájából a brassói földrengésben embereket mentő hős csapat.
A mesét hallgató kislány beleképzeli magát Mancs történetébe, érzelmei átszínezik az eseményeket, de a nézők Mancs bőrébe is belebújhatnak, így a sztori a vásznon a gyerek és a kutya képzelete, érzékelései szerint alakul. A kellékek, a perspektívák, a színek stilizáltak, a film játszik a dimenziókkal, a tárgyak óriásira nőnek, vagy kicsire törpülnek, félelmetessé vagy vonzóvá válnak, attól függően, hogy Böbe és Mancs érzelmei mit diktálnak.
A valóságtól eltérő látásmód érvényesülésének kiváló eszköze az animáció, amely a játékfilmet kiegészítve jelenik meg a vásznon. A film látványvilága Banovits Tamás díszlettervező és Igor Lazin animációs szakember együttműködésének eredménye. A Mancs a játékfilm és a rajzfilm különleges ötvözete, amely kicsiket és nagyokat egyaránt lenyűgöz és ámulatba ejt.
A meseszerű történet bővelkedik izgalmakban, Mancs és gazdája csodálatos kalandjai lebilincselik a nézőt, a sztori vége pedig érdekes fordulattal zárul. A Mancs a szeretet, a becsület, a bátorság, az elhivatottság és az összetartozás filmje, amelynek többrétegű üzenetében az életmentés nemcsak fizikai, hanem lelki dimenzióban is megjelenik.
A Mancs forgatókönyvírója Szy Katalin és Pejó Róbert, operatőre Szatmári Péter, zeneszerzője Márkos Albert, vágója Roszik Gergely.
