Japán kilép a Népszövetségből, mivel úgy látja, hogy az akadályozza kelet-ázsiai hódító terveinek megvalósítását. A lépés hátterében Kína és Japán vitája áll Mandzsúria felett, amely Mandzsukuo néven japán segítséggel önállósította magát (1932. II. 18.). Kína Japán eljárása miatt tiltakozott a Népszövetségnél, amely azonban nem tett határozott lépést. Japán számára Mandzsúria bekebelezése csak egy lépést jelent a kelet-ázsiai térség fölötti uralom kiépítése felé. Célja az ún. új rend megteremtése, amely a japánoknak nemcsak nyersanyagokat, hanem felvevőpiacokat is biztosítana. Mindemellett Japán arra is törekszik, hogy rávegye az európaiakat az érintett területek elhagyására. Japán terjeszkedési politikáját főként a katonaság támogatja, vezetése incidenseket provokál, mint például a mukdeni (ma Senjang), amely Mandzsúria meghódításához vezetett. Május 31-én Japán és Kína ideiglenes fegyverszünetet köt. A kínai Kuomintang-kormány vezetője, Csang Kaj-sek - hogy uralmát megszilárdítsa - a Japánnal való háborút el akarja odázni, a kommunisták viszont abban bíznak, hogy a konfliktus ellenfelük, Csang Kaj-sek bukásához vezethet (1927. VII. 15.).
