 |
(MTI) Fülöp Csilla, a múzeum kommunikációs munkatársa elmondta, hogy idén a múzeum új programsorozatot indít a külföldi kultúrák megismertetésére. Ennek első eseménye a szombati japán nap, amelyre a budavári múzeumba várják Hende Csaba honvédelmi minisztert és Ito Tecuo budapesti japán nagykövetet is.
Fülöp Csilla felidézte, hogy a legenda szerint időszámításunk előtt 660-ban Dzsimmu, az első császár, Amateraszu, a sintó vallás főistenének, a Napistennőnek a leszármazottja ezen a napon alapította a japán államot.
Az évfordulón megrendezett japán nap programjai között szerepel Sófi Gyula pszichiáter előadása és bemutatója a Mijamoto Muszasi nevével fémjelzett japán harcművészetből. Mint Sófi Gyula elmondta, hosszú évek óta foglalkozik az 1600-as években élt legnagyobb japán vívóval, aki kifejlesztette a kétkardos vívást. A szamuráj emellett festő, filozófus, a buddhizmus tanainak tudósa és hadműveleti stratéga is volt. Élete végén megalapította a kendzsucu iskolát, amelynek magyarországi vezetője Sófi Gyula.
Nagy összpontosítást, figyelmet, fegyelmet követelő, fegyveres harcművészeti stílusról van szó, amelyet párosan, páncél nélkül gyakorolnak ? mutatott rá Sófi Gyula, hozzátéve, hogy csoportjában szülő-gyermek párosok, köztük két négyéves gyermek is van. Kiemelte, hogy például a túlmozgásos gyermekeknél nagyszerűen beválik ez a harcművészeti forma, amelyet Japánban sokan nyugdíjas korban újra kezdenek, hiszen két-három edzés után megszűnik a nyaki és hátgerincfájdalom, javul a mozgáskoordináció.
Kocsis Tímea Barangolás a japán kimonók világában címmel tart előadást a Hadtörténeti Múzeumban, ahol kimonógyűjteményéből húszat be is mutat ? kiegészítőkkel együtt ? a közönségnek. Mint elmondta, ebből a tradicionális japán viseletből többféle típus létezik, van például esküvői, alkalmi és férfi kimonó. A tradicionális japán táncokhoz viselt női kimonó például uszályos, nyakkivágása mélyebb, hasonlít a gésák viseletéhez ? magyarázta Kocsis Tímea.
Szombaton az érdeklődők láthatnak majd egy menyasszonyi öltözéket is. Ez teljesen fehér, alsó és felső ruhából, kabátból áll, a fejdísz lehet csuklyához hasonló, hogy csak a vőlegény láthassa jegyese arcát, vagy az esküvői parókára rátett, selyemszalagból alakított csónakszerű dísz. Az esküvői kabát gazdagon díszített és elmaradhatatlan róla a darumadár motívum, amely a hosszú, boldog élet szimbóluma. Az övön ? szamuráj hagyomány szerint ? díszes tokban tőrt visel a mátka, mert ha olyan helyzetbe kerül az ura vagy a földesura, rituális öngyilkosságot kell elkövetnie. A férfiak esküvői kimonója ? amely szintén szerepel majd a bemutatón ? fekete és öt családi címer díszíti: kettő elöl, kettő hátul az ujjakon és egy a galléron.
A japán napon egy kamarakiállítás keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében őrzött japán emlékekkel is. Sallay Gergely, az intézmény osztályvezetője elmondta, hogy elsősorban a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időben készült lőfegyverekről és kardokról van szó. Ezen kívül értékes japán kitüntetéseket is őriznek a 19. század végéről, a 20. század elejéről. Egy részüket magyar tisztek kapták az Osztrák-Magyar Monarchia idején, de van az 1896-ban Budapesten megtartott Posta- és Távíró konferencián a magyar posta igazgatójának átadott japán érdemrend is, valamint a Magyar-Nippon Társaság 30-as évekbeli kitűzője ? sorolta a gyűjteményvezető.
A kamarakiállításon láthatóak lesznek az 1904-5 közötti orosz-japán háborúról szóló könyvek, a debreceni Déry Múzeumtól kölcsön kapott két japán kard és páncél is. A mai Japánból életképeket felvonultató fotókiállítás ad ízelítőt, de egy jellegzetes japán ruhákba öltöztetett babákból álló gyűjteményt is megcsodálhatnak a Magyarországi Japán Alapítvány jóvoltából a látogatók..
