A szöuli japán követség előtt tartott demonstráción egy egykori "kényelmi hölgy" (prostitúcióra kényszerített rabszolga) megpróbál áttörni a rendőrkordonon |
A japán oktatási miniszter nemrégiben örömét fejezte ki amiatt, hogy a második világháborút korábban csak "önmarcangoló" stílusban oktató japán történelemkönyvek mára kevésbé kritikusan viszonyulnak az ország történelméhez. "Volt idő, mikor a japán történelemkönyvek mással sem voltak tele, mint önmarcangolással, és annak sulykolásával, hogy a japánok rosszak" - mondta több japán napilap beszámolója szerint Nariaki Nakayama.
"Megpróbáltunk változtatni ezen" - mondta a miniszter. "Kifejezetten örülök, hogy manapság már kevesebbszer találkozunk a kényelmi hölgyek vagy az erőszakos kitelepítés kifejezésekkel a történelemkönyvekben."
Pedig a történelmi kutatások szerint legkevesebb 200 000-re becsülhető azoknak a nagyrészt koreai (kisebb részt tajvani, kínai, fülöp-szigeteki és indonéz) nőknek a száma, akiket a japán hadsereg bordélyaiban prostitúcióra kényszerítettek a második világháború idején.
Nakayama szerint romboló hatást fejt ki az ifjúságra, ha őket hibáztatják felmenőik bűneiért. "Minden ország történelmének vannak fényes és sötét lapjai. Számításba kell vennünk a rossz dolgokat is, de az oktatásban mégsem szorítkozhatunk az önmarcangolásra, annak ismételgetésére, hogy minden, amit tettünk, rossz volt" - mondta a miniszter. "Nagyon fontos, hogy a japán gyerekeket úgy tanítsuk, hogy büszkék lehessenek fajukra és történelmükre."
Mandzsúria japán megszállása és a Koreai-félsziget szintén japán gyarmatosítása még mindig szörnyű emlékeket ébreszt kínaiak és dél-koreaiak tömegeiben. A megszállás idején megtiltották a koreai nyelv használatát az iskolákban, a koreaiakat japán nevek felvételére és a japán császárra tett hűségesküre kötelezték. Ez azonban eltörpül a fizikai terror mellett: férfiak tízezreit sorozták be a japán hadseregbe, és több százezer nőt kényszerítettek prostitúcióra.
A japán legfelsőbb bíróság nemrégiben visszautasította azoknak a dél-koreai állampolgároknak a keresetét, akiket a háború idején a japán hadsereg prostitúcióra és katonaságra kényszerített. A bíróság szerint a felperesek második világháború alatti sérelmei a háború utáni japán alkotmány értelmében nem kompenzálhatók.
A bíróság döntését meghallva a felháborodott dél-koreaiak egy csoportja dühében áttörte a bíróságot a hallgatóságtól elválasztó kordont.