Japánban mutatkozik be a kortárs magyar kerámiaművészet

Egyéb

Szólamok kerámiában: Kortárs magyar kerámiaművészet (1965–2022) címmel nyílik kiállítás április 22-én Japánban, Tadzsimi város modern kerámiaművészeti múzeumában.

A japán kerámiaművészet központjának tartott Gifu tartományban nyíló tárlat először mutatja be külföldön a magyar kerámiaművészet kortárs alkotóit, csoportjait és irányait, fókuszba helyezve a rendszerváltást megelőző és követő évtizedeket – tájékoztatott az Iparművészeti Múzeum (IMM).

Közleményük szerint a művek öt történeti és három tematikus egységbe sorolva jelennek meg. Az első történeti szekció az 1985-ben létrehozott Herend Stúdiót és annak három alkotóját mutatja be, a következő pedig már a rendszerváltás után alakuló, keramikusokból álló TERRA és DeForma Csoportokat ismerteti meg, két egységben.


6423ea2f1b93acb5dabccd6e.jpg
Fekete László Kétes eredetű és funkciójú istennő című kisplasztikáját csomagolja be egy szakértő az Iparművészeti Múzeum budapesti raktárbázisán

A történeti sort a millennium környékén diplomázók, majd a legújabb generációkat képviselő művészek zárják. A három tematikus egységben apró műalkotások, Japán előtt tisztelgő kerámiák és a Magyar Művészeti Akadémia keramikus tagjainak munkái egyaránt láthatók lesznek.

A kiállítás legfőbb célja, hogy minél teljesebb képet adjon a kortárs magyar kerámiaművészetről.

A kiállításon 54 keramikusművész és 3 ötvösművész több mint 250 alkotása szerepel. A legkorábbi tárgy – amelyet Németh János formált – 1965-ben, míg a legfrissebb – amelyet Antal Kitti jegyez – 2022-ben készült. Az április 22. és július 2. között látogatható tárlathoz háromnyelvű katalógus jelenik meg, amelynek szerzője Novák Piroska főmuzeológus.

A kortárs japán kerámiaművészetre kíváncsi magyar közönség néhány éven belül cserekiállítás keretében ismerkedhet a szigetország kerámiakultúrájával a két múzeum között létrejött együttműködés keretében.

Nyitókép: Horváth László Falitál című kerámiáját mutatja be Novák Piroska művészettörténész (középen) az Iparművészeti Múzeum budapesti raktárbázisán. Fotók: Balogh Zoltán / MTI