A 433 szavazattal, 100 ellenszavazattal, 99 tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási kezdeményezésben az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállami szociális rendszerek, a művészek tagállamonként eltérő meghatározása és az önálló vállalkozókra vonatkozó szabályok közötti különbségek tisztességtelen körülményeket teremtenek.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az ágazat nem részesül megfelelő védelemben, mivel atipikus munkamódszerek, rendszertelen jövedelmek és gyengébb szociális alkuképesség jellemzi. Mindez alulfizetett vagy fizetetlen munkához, színlelt önfoglalkoztatáshoz és kivásárlási szerződések kikényszerítéséhez vezethet. A képviselők szerint az új digitális technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia, szintén kihívásokat jelentenek a művészek és a kulturális dolgozók számára.
Javaslatában az uniós parlament olyan keretrendszer létrehozására szólította fel az Európai Bizottságot, amely a jogalkotási és nem jogalkotási eszközöket kombinálja, hogy javítsa a szociális és szakmai feltételeket, hogy méltányos és egyenlő helyzetet teremtsen minden uniós művész és kulturális szakember számára.
Az EP-képviselők azt szeretnék, ha ez a keret magában foglalná egyebek mellett a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek tisztességes munkakörülményeit és a foglalkoztatási jogállás meghatározását magába foglaló irányelvet. Kiigazítanák a kreatív és kulturális szakembereket finanszírozó uniós programokat, hogy az EU és a kedvezményezettek kötelesek legyenek betartani a nemzetközi, uniós, nemzeti, illetve kollektív munkaügyi és szociális kötelezettségeket.
A javaslatok bemutatását követően az Európai Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, és tájékoztassa az uniós parlamentet a tervezett lépésekről, vagy pedig megindokolja, hogy miért nem hajlandó az EP kérésének megfelelő jogszabályjavaslatot tenni.
Fotó (illusztráció): dpa Picture-Alliance via AFP / Robert Michael
