Kevéssé ismert tény, de Jeanne d?Arcot Aragóniai Jolán nápolyi királyné, VII. Károly francia király anyósa, a francia udvar befolyásos és meghatározó tagja karolta fel. Jolán címzetes nápolyi királyné, Anjou hercegnéje, Provance, Forcalquier és Maine grófnéja volt. Ahogy Nancy Goldstone A hajadon és a királyné: Jeanne d?Arc titkos története című könyvében írja, Jolán politikai talentumát eddig kevesen ismerték fel ? ezt próbálja ellensúlyozni a nemrégiben megjelent munkájában.
A hajadon és a királyné két fantasztikus nő történetét meséli el, akik a középkorban nagy hatalommal bírtak. Jolán ? aki Aragóniát kormányozta, miközben férje, majd fia reménytelenül harcolt Szicília trónjáért ? pénzt teremtett elő, tanácsadókat támogatott, stratégiai házasságokat hozott tető alá és hat gyermekének boldogulásáért dolgozott. Jolán az elhúzódó francia polgárháborúban az Armagnac-ház mellé állt. A belharc olyannyira meggyengítette az országot, hogy előbb V. Henrik, majd VI. Henrik angol király is beavatkozott; a másik oldal, a burgundiak hol szövetkeztek a hódítókkal, hol felmondták a hirtelen jött partnerséget.
Károly, aki négy bátyja halála után lett dauphin, azaz a francia trón várományosa, 11 éves korában ment Jolán angersi kastélyába, miután eljegyezték Jolán lányával, Máriával. Károly anyósát, Jolánt Bonne M?re-nek (jó anya) nevezte, Goldstone szerint a kapcsolatuk annyira elmélyült, hogy a nápolyi királyné mindenki másnál nagyobb hatással lett rá.
Mikor Károly apja meghalt, Jolán is háttérbe szorult: a hatalom a kincstárnok, Georges de la Trémoille kezébe csúszott, akit nem érdekelt más, csak hogy aláássa a király önbizalmát, valamint hogy megtöltse a saját zsebét. A Henrik elleni vereség kétségeket ébresztett Károlyban; szerinte ez Isten akarata volt, s egyértelmű jele annak, hogy nem ő szerzi meg a trónt. Amíg azonban ezen lamentált, az angolok megerősítették katonai jelenlétüket Franciaország északi részén.
Goldstone szerint Jolán kémei és kiterjedt kapcsolatai révén értesült arról, hogy Domr?my-ben van egy parasztlány, akinek látomásai voltak, miszerint Franciaországot egy nő (Károly népszerűtlen anyja) fogja elveszíteni, s egy szűz (ez lenne Jeanne d?Arc) szerzi vissza. Károlyban senki nem hitt jobban Jeanne d?Arcnál. A lány a dauphinnal való legendás találkozása alkalmával, 1429-ben meggyőzte Károlyt, hogy Isten küldte, amivel meg akarta erősíteni legitimitását, hogy aztán visszaszerezze királyságát.
A történészek álláspontja nem egységes abban a tekintetben, hogy Jeanne d?Arcnak mekkora katonai hatalma volt, s ez mennyire volt hatékony. Szimbolikus ereje annál több: az egyszerű franciák szemében a dinasztikus konfliktus szent háborúvá lényegült. Bátorsága újra és újra erőt adott a katonáknak, különösen az Orleans elleni ostrom adott morális kapaszkodót a zászlaja alatt összegyűlt franciáknak. Goldstone szerint a 25 évvel későbbi, Jeanne d?Arc ártatlanságát kimondó perújrafelvétel "kollektív katarzist" váltott ki a franciák körében, ami az egész társadalom számára "megváltást" jelentett.
