A tavalyi év a nehéznek mondott gazdasági helyzet ellenére is jelentős forgalomnövekedést hozott a hazai műkereskedelemben. Miközben közel tíz százalékkal csökkent a kalapács alá került tárgyak mennyisége, a legtöbb aukciósház képes volt javítani tavalyelőtti eredményén: a 2006-os 6,3 milliárdos forgalom 2007-ben 8 milliárd forintra emelkedett. Ez a tendencia a korábbi évekre is jellemző minőségorientált keresletnek köszönhető.
Az elmúlt évek sikereinek zálogát a hazai műkincspiac szerkezeti átalakulásában kell keresnünk - vélekedik a Virág Judit Galéria és Aukciósház. Napjainkra befejeződött az a 15 éve tartó folyamat, melynek nyomán egy európai szintű műkereskedelem jöhetett létre Magyarországon. A galériák specializációja mellett megindult a profilkör szélesítése is. A Virág Judit Galéria nyitása a kortárs felé, valamint a Kieselbach fotó-, illetve a BÁV kisplasztikai és ezüstárverése a kvalitásos kínálat fenntartását szolgálja.
A festészet és a grafika adja lényegében a hazai műkincspiac összforgalmának 70 százalékát. Népszerűségében és kelendőségben a festményeket és grafikákat a sokszor befektetési céllal vásárolt ékszerek és ezüsttárgyak követik 10 százalék körüli részesedéssel, nyomukban az egyéb dísztárgyakkal - kerámiákkal, szőnyegekkel, fegyverekkel stb. - megelőzve a ma már szinte pangó bútorágazatot.
A húzóágazatnak számító festményárverések töretlen sikerességét két folyamat határozta meg az elmúlt években. Az első és talán legfontosabb, hogy egyre több "élő" gyűjtemény kerül vissza a műkereskedelembe. Jó példa erre a Turck-, a Körner-, vagy az Eisenberger-gyűjtemény, mely nagy sikerrel került kalapács alá az elmúlt években. A kínálat erősödését eredményezi a galériák egyre aktívabb kutatómunkája, s ennek folytán a lappangó alkotások felbukkanása is. Az elmúlt évek e tekintetben a felfedezések időszakát jelentették. A folyamat legismertebb példája Rippl-Rónai Kalitkás nő című műve.
A történelmi stílusirányzatok népszerűségét tekintve továbbra is a XX. század első fele a legvonzóbb korszak. Mélyponton áll viszont az úgynevezett antik képek (XIV-XVIII. század) kelendősége. Felfelé fut ugyanakkor a kortárs népszerűsége, amiben a profilbővítés mellett egy jelentős külső tényező, a nyugati műkincspiac mostani kortárs árrobbanása is közrejátszott. A fotó és a kortárs műfajában abszolút rekordok is születtek 2007-ben. A Kieselbach Galéria egy orosz kortárs alkotó, Oleg Dou nagyméretű fotóját értékesítette 7 millió 500 ezer forintért, míg a Virág Judit Galéria első kortárs árverésén ért el 9 millió forintos leütési árat Nádler István Avar motívum című 1969-es alkotásáért. Ez volt az addig kortárs képért fizetett legmagasabb ár.
A félmúlt és napjaink művészetére jellemző ugyanakkor az is, hogy a nemzetközi műkereskedelemből számtalan honfitársunk alkotása tér vissza hazánkba. E tekintetben jelentős az Erdész&Makláry Galéria tevékenysége, amely főként a Franciaországban élő kortársaink - többek között Sándorfi, Rozsda, Hantai és Csernus - kiállításaival próbálják erősíteni a hazai mezőnyt. Ugyanide csatlakozik az Abigail Galéria A próféták hazatérnek című kiállítássorozata, mely külföldön kibontakozó életműveket mutatott be a Millennium Centerben.
