Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2007 júliusában kérte fel Kenedi János tudományos kutatót az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére. A többszáz oldalas, a kormánynak szeptemberben átadott és nyilvánosságra hozott Kenedi-jelentést közel egyéves kutatás előzte meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának és más levéltáraknak át nem adott egykori titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél. A kutatók több kérdésben eltérő véleményt fogalmaztak meg - például az iratok és a bennük szereplő adatok nyilvánosságra hozatalának mikéntjében, vagy a külföldieket is érintő akták hozzáférhetőségében, így a jelentés közös állásfoglalásaihoz különvéleményüket is mellékelték.
Az 1995-ben Soros György által alapított OSA (Open Society Archives) Archívum nemzetközi levéltár, dokumentációs és kutatási központ a közelmúlt történelmére és az emberi jogokra vonatkozó gyűjteménnyel rendelkezik, emellett munkájuk fontos részét képezi az etnikai konfliktusok, háborús bűncselekmények, népirtások területe, illetve az emberi jogok megsértésének és az információs jogok védelmének témaköre. Az intézmény az 56-os Intézettel közösen olyan neves szakembereket kért fel a Kenedi-jelentéssel kapcsolatos eszmecsere lefolytatására, akik az elmúlt években történészi, levéltári munkájuk során történeti forrásként használták az elmúlt rendszer titkosszolgálatai által létrehozott dokumentumokat. Az OSA Archívum épületében megrendezett konferencia célja nem a politikai vagy ideológiai alapú elemzés, sokkal inkább annak szakmai kontextusba helyezése, az abban való eligazodás segítése. A konferenciára jogászokat és az illetékes parlamenti bizottságok tagjait is meghívták, hogy egy, a nyilvánosság előtt zajló, konstruktív párbeszédre teremtsenek lehetőséget. A felszólalók közt volt Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, aki megállapította: múltfeltárás címszó alatt értelmiségiek és klerikusok retrospektív önmegfigyelése folyik. A legtöbb kutató ugyanis leginkább a számarányuknál sokkal nagyobb társadalmi presztízsű értelmiségiek múltja iránt érdeklődik. Szakolczai Attila, az 56-os Intézet történésze a Kenedi-jelentés kritikájaként fogalmazta meg, hogy a laikusok és esetleges érintettek elveszhetnek az adatrengetegben, egy rövidebb változatra is szükség lenne. Ezzel egyetértett László Márton, a Romániai Állami Levéltár Igazgatóságának munkatársa is, aki az érthetőséget elősegítendő korábban már egy román-magyar állambiztonsági szótár létrehozásában is közreműködött. Stefano Bottoni (Bolognai Egyetem) elmondta, szerinte Kelet-Európa - szenvedései és múltja révén - egy erőteljes emlékezetpolitikai brandet hozhat az EU-ba. A határon túlról érkezett szakemberek közt Cs. Gyimesi Éva is felszólalt. A kolozsvári egyetem adjunktusa demokráciadeficitről beszélt, Bukovszky László, a Cseh Állambiztonsági Hivatalok levéltárának igazgatója pedig hangsúlyozta: amíg e területen nem lesz politikai akarat, addig előrelépés sem várható.
