Hogyan képzeljünk el egy akadálymentesített előadást?
A látássérülteket audionarrációval, a siketeket jeltolmács közreműködésével, a mozgássérülteket pedig akadálymentesített környezettel segítjük. Van egy okostelefonra ingyenesen letölthető applikációnk, ennek segítségével személyre szabottan be lehet állítani a hangzást.
Mennyire ismerik az érintettek a Pesti Magyar Színház kezdeményezését?
Zalán János igazgatónak kezdettől fogva szívügye volt, hogy a Pesti Magyar Színházban intézményesüljön az akadálymentesítés, s ne csak alkalomszerűen legyenek ilyen előadások. Három évvel ezelőtt azt tűzte ki célul, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük előadásainkat, és a látássérültek számára minden nagyszínpadi produkciót audionarrációval kísérjünk. Fél évvel később elkezdődtek a jeltolmácsolt előadások is hallássérültek számára. Ma már minden nagyszínpadi előadásunk narrált. Sok visszajáró, fogyatékkal élő vendégünk van, kialakult egy törzsközönség. Látás- vagy hallássérült nézőink zöme már úgy érkezik az előadásra, hogy a telefonjára előzőleg leöltötte ezt az alkalmazást. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége is segít abban, hogy előadásaink híre eljusson az érintettekhez, akiknek kérésre hírlevelet is küldünk.
Három év alatt csaknem 65 előadásunk volt jelelt, ebből 30 tavaly. Az egyik előadásra több mint negyven látássérült gyermek érkezett, ami az eszközöket tekintve a határainkat feszegette, de megoldottuk. Nagyon jó visszajelzés, hogy több egyetemi hallgató is megkeresett bennünket, és nálunk írta a szakdolgozatát akadálymentesítés témában. Ez az érzékenyítő program nagyon fontos a színház vezetésének. A kezdeményezés népszerű, hiszen évről évre egyre több a fogyatékkal élő nézők száma
Adódtak olyan helyzetek az akadálymentesítéssel kapcsolatban, amelyre kezdetben nem gondoltak?
Nagyon sok ilyen helyzet adódott. Például nem egyszer érkezik ép gyermek látássérült nagyszülővel egy gyerekelőadásra, s ezzel teljesen új kapukat is megnyitottunk. A Látható láthatatlan programunk keretében a Gyengénlátók Általános Iskolájával is szorosan együttműködünk. Minden oda járó gyerek egy évben legalább egyszer eljut hozzánk, és már rutinosan használják az audionarrációs eszközöket. Nekik előadás előtt színpadbejárást, utána pedig drámapedagógiai foglalkozást is biztosítunk, megkönnyítve számukra, hogy elképzeljék, mi is zajlik a színpadon. Ebben most a Valahol, Európában főszereplője és gyermekszereplői is segítenek. Ép és sérült gyerekek találkozása mindenkinek nagy élmény.
A nézők hogyan viszonyulnak a fogyatékkal élőkhöz?
Ez is sokat változott az elmúlt években. Előadásaink előtt tájékoztatjuk a nézőket, hogy a látássérült nézőink audionarrációval kísérik az előadást, nehogy azt gondolják, a mellettük ülő telefonál előadás közben. A jelelt előadásokon egyértelműen kiderül, hogy siketek is ülnek a nézőtéren, hiszen a jeltolmács ott áll a színpadon. Mára már látszik a nézőkön az érzékenyítés, s egyre inkább természetessé válik számukra, hogy egy látássérültnek is joga van eljönni a színházba.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége ma este a Pesti Magyar Színházban tart workshopot.
Nagy megtiszteltetés, hogy a SINOSZ nálunk tartja ezt a programot. Ezért nemcsak a helyszínt biztosítjuk, hanem a ma esti, Valahol Európában című előadást jeltolmácsolással adjuk elő, melyre ötven hallássérült nézőt is várunk.
A jeltolmács hogyan készül fel az előadásra?
Előre megkapja a szövegkönyvet, musical esetén a zenével is előre megismerkedik, hiszen úgy kell tolmácsolnia a darabot, hogy érthetővé és élvezhetővé tegye siketek és nagyothallók számára. Igen nagy koncentrálóképességet igényel egyszerre a színpadon zajló eseményekre és a nézőkre is figyelni. Két jeltolmácsunk, Takács Erika és Vörös Zsolt szerencsére mestere a szakmának: sokszor ép nézőink sem tudják levenni róluk a szemüket?
F. I.
Fotók: Pesti Magyar Színház
