A londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International (AI) szerint a kambodzsai hatóságok a nemzetközi és a nemzeti jogot is megsértik azzal, hogy mintegy tízezer családot költöztetnek el a világörökségi helyszín közeléből kárpótlás nélkül, elégtelen kompenzációval, vagy nehezen megközelíthető, rosszul közművesített új telepekre.
Az AI azzal vádolja az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét, hogy figyelmen kívül hagyja a világszervezet irányelveit, és nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy elősegítse a lakhatáshoz való jog érvényesülését, és szükség esetén közbenjárjon ennek érdekében. Az emberi jogi szervezet szerint az UNESCO-nak különösen arra tekintettel kellene közbelépnie, hogy a kambodzsai kormány ürügyként használja fel a kitelepítésekre azt, hogy az ENSZ-szervezet védelemre szoruló helyszínné minősítette a khmer templomok ősi városát.
Az AI jelentésére reagálva az UNESCO Világörökségi Központja azt közölte, hogy nem áll módjában érvényt szerezni az emberi jogokon alapuló standardoknak, mivel szerepe főleg „tanácsadásra, kapacitásépítésre és támogatásra" korlátozódik.
Az UNESCO 1992-ben vette fel a világörökségi listára Angkor Watot, részben abbéli aggodalmában, hogy a körülötte lévő települések növekedése veszélybe sodorja fennmaradását. A felvételről szóló határozat ugyanakkor nem rendelkezett egyértelműen a már meglévő településekről, melyeket így mostanáig békén hagytak.
A térség idegenforgalmi fejlesztésére törekvő kambodzsai hatóságok „kíméletlenül elszakítják gyökereiktől a több generáció óta ott élő családokat, arra kényszerítve őket, hogy csak a legelemibb létszükségleteket kielégítő, rosszul felszerelt áttelepítési központokban tengődjenek” – állapította meg az Amnesty International, követelve, hogy „azonnal vessenek véget az erőszakos kilakoltatásoknak és a nemzetközi emberi jogok megsértésének”.
A kambodzsai hatóságok azt állítják, hogy a falusiak önszántukból költöznek el, a kitelepítésben érintett, az AI által megkérdezett embereknek azonban csaknem mindegyike azt mondta, hogy kényszer vagy nyomás hatására, „a kambodzsai hatóságok általi megfélemlítés, zaklatás, fenyegetés és erőszak nyomán” hagyják el Angkor körüli lakhelyüket.
Az AI szerint az áttelepítési táborok nem csak kezdetleges életkörülményeket nyújtanak. Az Angkortól való nagy távolságuk megnehezíti azt is, hogy a kilakoltatott emberek a világhírű templomkomplexum kínálta idegenforgalmi iparból éljenek meg. A földművelésből élők arra panaszkodnak, hogy új lakhelyük egyáltalán nincs előkészítve a gazdálkodásra.
A jelentés szerint a kambodzsai hatóságok tagadják és „a valóságtól távol állónak” nevezik az AI vádjait. Az AI-jelentés idézi Hun Sen volt miniszterelnök egy tavalyi beszédét, amelyben azt mondta, hogy Angkor Wat elveszítheti világörökségi státuszát, ha nem ürítik ki a komplexum környékét, és hogy nem kapnak kártérítést azok, akik nem mennek el önként.
A 400 négyzetkilométeres világhírű Angkori Régészeti Parkot az idei év első tíz hónapjában 602 ezer külföldi turista kereste fel, két és félszer annyi, mint egy évvel korábban. Csak a belépőjegyekből 28 millió dollár bevétel keletkezett. A nemzetközi turizmus további rohamos növekedésével számolnak annak nyomán, hogy október közepén megkezdte működését a kínai pénzből épült Siem Reap Angkor Nemzetközi Repülőtér.
Nyitóképen turisták az Angkor Wat templomkomplexumnál 2023 januárjában. Fotó: Tang Chhin Sothy / AFP
