Országos körútja során John F. Kennedy elnököt a texasi Dallasban megölik. Harminc perccel a halálos lövések után a 46 éves elnök a Parkland Memorial Hospitalban belehal súlyos sérüléseibe, anélkül hogy visszanyerte volna öntudatát. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerül megmenteni. Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban, mint az Egyesült Államok 36. elnöke leteszi az esküt. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a Kennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt tengerészt. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság. Vallomást nem tesz. Az események rekonstruálása a következő képet mutatja: 11.40 óra: Kennedy és felesége, Jacqueline repülőtéren Dallasba érkezik; 11.51 óra: az oszloppal nyitott gépkocsin elindul a repülőtérről; 12.30 óra: amikor a kocsi elhalad az Elm Streeten, Kennedyt és Conallyt több lövés éri egy ház ötödik emeletéről; 13.00 óra: Kennedy a kórházban meghal; 13.35 óra: a feltételezett merénylőt a Texas Színházban elfogják, miután szökés közben lelőtt egy rendőrt. Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbár-tulajdonos, akit általában csak Jack Ruby néven ismernek, közvetlen közelről lelövi a merénylőt, Oswaldot, amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul Ruby azt hozza fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől. Egy nappal később, november 25-én John F. Kennedyt ünnepélyes keretek között örök nyugalomra helyezik a washingtoni Arlington hősi temetőben. Kennedy, a 35. elnök (demokrata) és az első katolikus ezen a poszton, alig három esztendeig volt "a világ leghatalmasabb embere". 1960-ban szoros eredménnyel győzte le a választásokon a republikánus Richard M. Nixont (1961. I. 20.). Sokak szemében a brookline-i (Massachusetts) születésű Kennedy új reménysugár volt a politika szürke hétköznapjaiban. Amit az "új határokról" mondott, új szociálpolitikai és gazdaságpolitikai célokat tűzött az amerikai közvélemény elé. A "szegénység ellen harca" (öregek gondozása betegség esetén, az oktatásügy javítása stb.) nagy érdeklődést keltett. A külpolitikában - amelyet megzavart a kubai válság és a vietnami konfliktus - a Szovjetunióval való békés együttélést proklamálta.
