A ma Tímea alakban viszonylag sok nő és lány által viselt név Jókai alkotása, Az arany ember című regényben tűnik fel először. De vajon csak ez a név származik Jókaitól? Más írók is találtak ki neveket? Hogy is van ezekkel a nevekkel?

Jókai Mór a Bajza utcai dolgozószobájában Budapesten 1892-ben. Erdélyi Mór felvétele
Jókai Mór a Bajza utcai dolgozószobájában Budapesten 1892-ben. Erdélyi Mór felvétele

„A kabinet egyik ablakából végre egy fiatal leányarc tekint ki, s ezáltal szomszédjává lesz Szent Borbálának.
Mintha ez is szent volna.
Ez arc nem halavány, de fehér; a márvány, a kristály önerejű fehérsége az, olyan jogos sajátja a fehér szín, mint az abyssininak a fekete, a malájinak a sárga. Semmi idegen színvegyülettől nem háborított fehérség. Melyre nem idéz pírt sem a szemközt fúvó szél, sem a szemébe néző férfitekintet.
Igaz, hogy még gyermek, alig több tizenhárom évesnél; de magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű arc, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja a milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha.
Sűrű, fekete haja valami érces fénnyel bír, minő a fekete hattyú tolla. De szemei sötétkékek. Két hosszú, vékonyan rajzolt szemölde csaknem összeér homlokán; az ilyen összeérő szemöldök valami varázshatalmat kölcsönöznek az arcnak. Ez a két vékony szemöld együtt mintha valami fekete aureole volna egy szentkép homlokán.
A leány neve Timéa.”

(Jókai Mór: Az arany ember – részlet)

A tulajdonnevekről 

A magyar névtan egyik legnagyobb neve Hajdú Mihály. Az ő meghatározása szerint „tulajdonnév az a nyelvi jel, amelyet alkotója (s ez lehet több személy, grémium is) egy valami (objektum: személy, hely, állat, tárgy, dolog, fogalom stb.) vagy egy összetartozó csoport (emberek, állatok, földrajzi helyek, tárgyak, dolgok, fogalmak stb.) azonosítására hoz létre, s azt általában kisebb-nagyobb közösség elfogadja, használja, a nyelvtudomány pedig a közszavaktól való megkülönböztetését (a magyarban nagybetűs helyesírását) elhatározza.”

Az iskolában mindannyian megtanultuk, hogy élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve a főnév, a főnévnek pedig két fajtája van, a köznév és a tulajdonnév. A tulajdonnevek nyelvtani szempontból valóban főnévként viselkednek, hiszen a főnév toldalékait vehetik fel, a mondatban azokat a szerepeket tölthetik be, mint a (többi) főnév (rag nélkül jellemzően alany). Például Hajdú Mihály több névtani témájú könyvet írt. ~ A tudós több névtani témájú könyvet írt. 

Ugyanakkor, ha közelebbről megvizsgáljuk a tulajdonneveket, rádöbbenünk, hogy egyáltalán nem jelentenek élőlényeket vagy élettelen dolgokat. Sarkosan fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy a tulajdonnevek egyáltalán nem jelentenek semmit (ez persze túlzott leegyszerűsítés, de most megfelel a célnak). A tulajdonnevek funkciója ugyanis az azonosítás, ilyen szempontból elkülönülnek a többi szófajtól, és külön rendszert alkotnak.

A tulajdonnevek egyik jelentős csoportját a személynevek alkotják. A személynevek között megkülönböztetünk család- és keresztneveket, beceneveket, valamint ragadványneveket. A családnevek később alakultak ki a keresztneveknél, a családnév a több azonos keresztnevű ember megkülönböztetését szolgálta, először jelzőként. 
Melyik Gábor? A kis vagy a nagy? A nagy. Gondoljunk csak bele: ma is a leggyakoribb családneveink közé tartozik a Kiss és a Nagy név! 

Érdekességképpen megemlítem, hogy Jókai Mórnak egy családnév elterjedésében is volt szerepe. A Kárpáti, Kárpáthy név a 18. század végéig nem szerepelt anyakönyvekben, tehát mesterséges szóalkotással jöhetett létre, és kizárólag névváltoztatással juthattak hozzá a viselői. Miután Jókai ezt a nevet adta Egy magyar nábob, illetve Kárpáthy Zoltán című regényei címszereplőinek, jóval többen választották ezt a nevet a korábbi nevük helyett.

Az írói névteremtés

Ahogy a szavak, úgy a nevek esetében is megkülönböztet a nyelvészet idegen eredetű (más nyelvekből átvett) és belső keletkezésű neveket. A belső keletkezésű nevek létrejöhetnek névalkotással (szóképzés, szóösszetétel, szórövidülés stb.) és névteremtéssel (név felújítása, közszavakból teremtett nevek). Az utóbbi körébe sorolják a művészi névteremtést is. A szerzők által kitalált neveket Hajdú Mihály fiktív (írói) neveknek nevezi, bár ez utóbbiak közé nem csak személy-, illetve keresztnevek tartozhatnak.

Az írók, művészek által kitalált nevek keresztnévként való elterjedése folyamatosan bővíti a névkincset. A fiktív írói neveknek az irodalomból való kilépése és bekerülése a névkincsbe összetett folyamat, de egyáltalán nem új keletű jelenség. A műalkotások révén ismertté és kedveltté vált nevekről már a 12-13. századtól vannak adataink. Például a trójai mondakör vagy francia lovagregények hőseinek és hősnőinek nevei Európa-szerte elterjedtek és divatosak voltak. Középkori irodalmi eredetű név a Roland-ének hatására népszerűvé váló Roland ~ Loránd, Lóránt és Olivér nevünk. Az Olivér esetében ráadásul az irodalmi névadás kétszeres hatásáról beszélhetünk, hiszen az évszázadok alatt majdnem feledésbe merült nevet Jósika Miklós újította fel és tette népszerűvé a 19. században Abafi című regényének főhőse által.

Egyaránt van példa keresztneveink között a magyar és az idegen szerzők műveiből elterjedt nevekre, legyenek azok verses vagy prózai művek, regények, színdarabok, operák, filmek, amelyek hősei ily módon élnek tovább. 
Napjainkban leginkább azzal szembesülünk, hogy a filmek, televíziósorozatok szereplőinek nevei vannak nagy hatással a keresztnevek adására, sokan még külön kérvényezik is, hogy az általuk kedvelt sorozat szereplőjének nevét adhassák gyermeküknek, kortárs jelenség a török eredetű nevek számának növekedése a török sorozatok hatására.

Jókai névteremtései

Tímea

A Tímea nevet tehát Jókai Mór alkotta, feltehetően a görög Euthymia név megrövidítése útján. Az Euthymia elemeinek jelentése ’jó’ + ’tisztelet’. A regényben Timéa formában jelent meg, egy ideig kétféle alakban használták, egyaránt anyakönyvezték rövid és hosszú í-vel. 

Mivel mesterséges névteremtés, Szent Tímea nincs, így a Tímeák az Eutim férfinév védőszentjei közül választhatnak. Euthymius (?–473) a keleti kereszténység egyik legtiszteltebb szentje, áldozópap, palesztinai remete volt. Egy másik Euthymius (?–820?) pedig szerzetes, majd kis-ázsiai püspök volt. 

Tímea-napok: január 20., március 11., május 3.

A Tímea név az 1970-es és 80-as években volt a legnépszerűbb, az 1983–87-es gyakorisági listán már a 3. leggyakrabban választott név volt, öt év alatt 8079 alkalommal anyakönyvezték. 1996-ban már csak a 42. volt a gyakorisági listán, ebben az évben 396 kislány kapta első keresztnévként. Ezzel szemben 2023-ban már nincs rajta a százas listán. 

Kincső

Az 1872−74-ben írt A jövő század regénye című művében egy egész fejezetet szentel Kincsőnek, azaz Kin-Tseu-nek, itt azonban helynévként szerepel: „Ez ország neve volt a bennlakóknál »Kincső«. Egyszerű, természetes elnevezés, »Kincs ő«; aki hazát, kenyeret, aranyat, békességet, egészséget ád fogadott fiainak. A kínai tudósok, amíg a közlekedés fennállt ez országgal, valószínűleg e szóból csinálták a kínai Kin-Tseut, mely náluk ismét »hegyországot« jelent. Megfordítva is történhetett. Mi nevezzük ezentúl Kincsőnek.” Ebből, a regényben magyar őshazaként azonosított földrajzi névből lett a mai Kincső keresztnév. 

Jókai forrásai alapján valószínűsíthető, hogy végső soron a kínai King Csou tartománynévből származik, amelyik a Jókai által bizonyítottan használt műben (Wilhelm von Humboldt: Ansichten der Natur mit Wissenschaftlichen Erläuterungen) németes alakban szerepel: Kiun-Tscheu. Jókai tehát nyelvi játékként alkotta meg a kincs ő etimológiát az idegen szó és a magyar szó hangzásbeli hasonlóságára alapozva. 

A Jókai-féle kincs ő jelentése tehát számomra ő kincs, erre és az -ő kicsinyítő képzőként történő felfogására (kincső = kincsecske) kezdték használni újabb névadással a 20. században a regényben alkotott nevet női keresztnévként. 

2023-ban a 95. leggyakoribb női névként 112 kislány kapta a Kincsőt első keresztnévként. Névnapjai: február 1. és július 24.

Imola

Az imola szó jelentése a régi magyar nyelvben hínár, illetve mocsár (imolás, azaz hínáros hely). Női névként valószínűleg Jókai használta először Bálványosvár című regényében.

„Mike Sára asszony nagy nyugodtan felelt.
– Ez az én leányom: Imola.
(…)
Imola szép csendesen odajárult az áldozatkőhöz, a két márványvértet egymásra fektette, s úgy egyszerre emelte fel azokat a feje fölé. De meg sem látszott az arcán, hogy ez erejébe került, meg sem érzett a hangján, mikor a fogadást elmondta, hogy a keble szorul; még csak az arca sem volt kigyulladva, mikor a lépcsőkön alászállt.”
A mai napig nagyon ritka név. Névnapjának a május 13-t javasolják.

Estilla

Az Estilla név az Esztella mintájára születhetett. Az Esztella a Stella spanyol változatából való. A Stella pedig a Stella Maris ’Tenger Csillaga’ kifejezésből rövidült, amely kifejezés Szűz Mária egyik díszítő jelzője a katolikus vallásban.  Az Estilla változat a források egy része szerint Vörösmarty Mihály alkotása, mások Jókaihoz kötik. Annyi bizonyos, hogy Jókai Levente című színművének egyik szereplője „Estilla, 4 éves”.

Irodalom
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967−1976
Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest
Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest
Hajdú Mihály 2010. Családnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest
Jókai Mór: A jövő század regénye (regény)
Jókai Mór: Az arany ember (regény)
Jókai Mór: Bálványosvár (regény)
Jókai Mór: Levente (színmű)
Szöcske, Gézengúz és Lucifer – Interjú Raátz Judittal, az Utónévbizottság tagjával. Szabad Föld, 2024. 05. 05. 
Várnai Zsuzsa 1993. Kincső – Kin-tseu. Névtani értesítő 15. sz. 309−311.