Jókai szombat éjjel múzeumba megy

200 éve született Jókai Mór, a nagy mesemondó, aki tollával birodalmakat döntött meg, szerelmeket szőtt, sőt, árvizet is fakasztott, legalábbis a képzeletünkben. Ha valaki, hát ő tudta, hogy a valóság sosem lehet túl színes: szereplői világot jártak, kincseket ástak elő, titkos társaságokat lepleztek le vagy éppen hősiesen csatáztak. Hihetetlen termékenységével több száz művet írt, így nem véletlen, hogy bicentenáriuma apropóján az idei Múzeumok Éjszakáján is országszerte megemlékeznek róla: kiállítások, irodalmi séták, kvízek hozzák testközelbe már-már mitikussá nőtt alakját. A budapesti programok közül hoztunk néhány ízelítőt. 

A Bélyegmúzeum például arra a kérdésre felel, hogy vajon mivel írhatta meg Jókai azt a hatalmas életművet és hogy milyen eszközöket használtak az őt megelőző vagy követő korok írói. Nádtoll, írógép, golyóstoll és más írástörténeti eszközök is előkerülnek, amelyeket ki is lehet próbálni. 

De Jókai nem csak regények írásával koptatta pennáját.

De vajon a magánéletben is szakértője volt a pénzügyeknek? Erre ad választ a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont előadása, míg az Országgyűlési Múzeumban az is kiderül, mennyire számított Jókai profi politikusnak. 

Az ELTE Természetrajzi Múzeum madárkereső játékával viszont a természetszerető Jókai ismerhető meg, aki szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt. 1853-ban a Svábhegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Ahogyan a szőlőt, úgy a bort is szívesen fogyasztotta, pincét készíttetett, amelyet gondosan felszerelt a borászkodáshoz szükséges gépekkel, eszközökkel. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megtekinthető borfejtő gépe, de ugyanitt növényismereti sétán is részt lehet venni. 

Az MMKM Kossuth hajón nem bort, hanem Jókai korának másik kedvelt italát, a kondérban főzött, fűszeres török kávét lehet majd megkóstolni, és az is kiderül, mit ittak a márciusi ifjak a Pilvaxban. Például egy játszma tarokk mellé, merthogy abban az időben ez a kártyajáték reneszánszát élte.

Az Összetartozás Háza – Trianon Emlékkiállítás előadásán ezt a különleges játékot ismerhetik meg a résztvevők, ahol egy-két partit is le lehet majd játszani. Ugyanitt tablókból álló időszaki kiállítás is nyílik, ahol a nagy mesélő életének legfontosabb állomásait mutatja be. És ha már mese. Jókai Mór 126 éve saját meséit olvasta fel a Telefonhírmondó adásában. Most ezekből készül válogatás Horváth Lajos Ottó színművész előadásában a Postamúzeumban. 

A Bajor Gizi Színészmúzeum a közelmúltban nyitotta meg a Pesti Vigadóban a „Nekem is volt életem a deszkákon” – Jókai Mór színházi világa című kiállítást, amely az író mindkét házasságát bemutatja. A színháztörténeti beszélgetésen Laborfalvi Róza és Nagy Bella életútját felidézve arra keresik a választ, hogyan változott a színésznői pálya a reformkortól napjainkig. A BTM Vármúzeumban viszont azt derül ki, hogy miért nézték kétszer is sült bolondnak Jókai Mórt a szerelmi élete miatt.

Kordos Szabolcs, az Egy város titkai című könyvsorozat szerzője a lakásain keresztül mutatja be Jókai életét: befalazott ajtó, kései szerelmi fészek és Petőfivel közös albérlet is szerepel majd a szórakoztató városi kalandozásban.

A Fővárosi Törvényszék viszont egészen máshogy foglalkozik Jókai házasságaival. 1899-ben Nagy Bellával ugyanis az akkor már évek óta lehetséges, de a korban még mindig némi idegenkedéssel fogadott polgári esketés keretében lépett frigyre, halálát követően pedig örökösei bírósági úton kívánták érvényesíteni vélt vagy valós jogaikat. 

És ha már megtelt a tudásputtonyunk Jókai Mórral, tesztelhetjük is a tudásunkat különböző kvízekkel, például az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, ahol az író életének és műveinek legérdekesebb mozzanatai elevenednek meg, de ugyanitt Korda Sándor Az aranyember című, sokáig elveszettnek hitt némafilm vetítésére is sor kerül. A Kertész Imre Intézetben irodalomkedvelő csapatok jelentkezését várják, míg a Ráth György-villa / MNMKK Iparművészeti Múzeum JÓK-AI címmel különleges asszociációs játékra várja a látogatókat. A program során kiderül, mennyire ismerjük a 19. századi írók és költők műveit, méghozzá mesterséges intelligencia által generált képek segítségével.

A Múzeumok Éjszakája budapesti és vidéki programjai, köztük a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódó események itt böngészhetők.