„Ez egy kísérlet, a kíváncsiság hajtott. Viszont a mesekönyv története is indokolta, hogy új utakat keressünk. A Szív és Lélek arról is szól, mennyire hasznos tud lenni, ha valaki innovatív. Ha elhagyja a szokványost” – fogalmazott egy rádióműsorban Vámos Miklós. A Szív és Lélek főszereplői nanorobotok, „akiket” egy orvos gyógyító célzattal juttat az emberi szervezetbe. Az apró mesehősök beszélnek, mozognak, haladnak a véráramban, és teljesíteni szeretnék a feladatot, amit beléjük programozott a professzor. „Az orvostechnológiai téma miatt szinte adta magát, hogy MI-t használjunk az illusztrációkhoz. De a Szív és Lélek nem csak erről szól. Vajon mi tesz minket emberré? Mi a Szív és a Lélek?” – tette hozzá az író, aki közös gondolkodásra hív, kérdez, és kérdéseit szimbólumokkal, a gyerekek nyelvén teszi fel.
A novemberben megjelenő mesekönyvben két történetet olvasható: az egyik a Szív, a másik a Lélek gyógyításának történetéről szól.
A szerző ikermesének nevezi őket. Mindkét mesében egy idős professzor nanorobotokat helyez egy-egy beteg ember testébe. Az első alkalommal egy idős, a második alkalommal egy kislány vérerébe kerülnek a robotkapszulák. Az első mesében a szív, a másodikban az agy gyógyítása a feladatuk.
Az illusztrációk a Midjourney MI szoftverrel készültek, amely a felhasználók által megadott angol szövegből és néhány paraméterből, illetve feltöltött képből képes nagyon rövid időn belül nagy felbontású képeket generálni. Kiss Viktor, az Athenaeum Kiadó munkatársa elmondta,
a technológia nem csupán létező fotókat ollóz össze, hanem képes olyan képi tartalmat alkotni, amely a valóságban nem is létezik.
Ismer művészeket, stílusokat és korszakok, ismer híres embereket, és ismeri a fotózási szakkifejezéseket is, ugyanakkor a szoftver nem képes ugyanazt a karaktert képről képre ugyanolyan formában megjeleníteni, nem képes azokat megjegyezni, így a képek utólagos szerkesztése, egységesítése ezért sok esetben elkerülhetetlen.
Nyitókép: illusztráció a kötetből.
