Budapest, Gát utca 3.
Az egyemeletes ház falán emléktábla, a földszinti ablakokat fólia borítja, József Attila kézírása töri át a fehér alapot. A 2015-ben megnyílt emlékhely egyetlen, de annál izgalmasabb szoba a félreeső ferencvárosi utcában, abban a városrészben, amelyhez József Attila életének első 15 éve köthető. Bár konkrét utalások a versekben nincsenek a kerületről, az életmű nem is annyira mély rétegeiben ott vannak a gyerekkori emlékek, az elszenvedett sérülések, az akkortól hordozott sebek és traumák. Ebből a szempontból, és nem csupán az újfajta létérzékelést sűrítő vers miatt találó a kiállítás Eszmélet címe. (Maga a vers a szoba falán, nagy méretben is olvasható.)
Az emlékhely a legautentikusabb budapesti helyszínen található, hiszen a költő ebben a házban született 1905. április 11-én. Két-három hónapos koráig élt itt a család, majd elindult az ide-oda költözés. A Gát utcán kívül lakott a mai Lenhossék, a Páva, a Haller, a Mester, a Bokréta, a Gyep, Márton utcában, az Üllői úton, végül a leghosszabb ideig, 1916-tól 1920-ig a Ferenc téren. (A 19 lakóhely egy interaktív térképén végigkövethető, leírás, fotó segít abban, hogy elképzeljük a körülményeket.) Az Ipar és a Mester utcába elemi, az Üllői útra polgári iskolába járt. Pénzt is itt próbált keresni, ebben az akkor szegények lakta, ipari kerületben. A Világ mozi mellett a Ferenc mozgóban is árult vizet, de dolgozott a vásárcsarnokban is. Az üzletek, üzemek is itt álltak, ahol sorban állt élelmiszerért, tüzelőt lopni a Ferencvárosi pályaudvarra járt. Hogy milyen lehetett a városrész, azzal a teljes fal méretűre kinagyított képről szembesülhetünk.
Kronologikusan ismerhetjük meg József Attila életét, szüleinek történetétől a hányattatásokon, a sikereken, a kudarcokon, a szerelmeken át egészen a búcsúlevelekig, Ez nem véletlen, hiszen a kiállítás központi motívuma a költő tárgyi hagyatékából, egy órából inspirálódva az idő. A Doxán kívül vannak más eredeti tárgyak is: bizonyítványok, igazolvány, toll, irattárca, cigarettatartó; de rekonstruálták azt a fehér fa hintalovat is, amelyet 1912 karácsonyán felhasogattak, hogy megfőjön az ünnepi paprikás krumpli. A „fehérló-áldozat” története a falon olvasható, éppúgy, mint a későbbi nagy versek kéziratainak facsimiléi.
Sok a szöveg, ami már 2015-ben is bátor választásnak tűnhetett, de mégsem érzi azt az ember, hogy nyomasztják a betűk, mert jól megválasztottak az idézetek. Vannak kisebb fotók, családi képek, amelyekhez közel kell menni, és vannak kinagyítottak, amelyekről József Attila és az életében fontos nők nézik a látogatót szuggesztív tekintettel.
A falakat nézve tesszük meg az első kört, ez József Attila sorstörténete. A második kör a tér- és időbeli utazás után szellemi kalandra viszi a látogatót. Ez egy átlátszó labirintus, amelynek félköríves plexilapjain poétikai szövegek, például a híres Babits- és Kassák-esszé, költői önelemzések olvashatók. A harmadik kör szintén átlátszó, itt vannak József Attila verseskötetei. Még tovább haladva-merülve érünk a már említett központi gondolatot fizikailag is sűrítő zsebórához, amely a fejünk felett, egy üveghengerben van. Alatta egy kúthoz hasonló installáció, káváján korongok. Ha egyiküket rádobjuk a kútra, a mélyből adatok, szavak, versek, képek bukkannak fel.
A kiállítás a József Attilával ismerkedőknek kapudrog, a haladó rajongóknak alkalom a József Attila-énidő megélésére. Akár virtuális sétán is.
Pőcze Borbála 1910 februárjában két kisebb gyermekét, Etelkát és Attilát, a rossz anyagi körülmények miatt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta. A testvérek 1910. március 21-én Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz, Gombai Ferenc parasztgazda házába. A gyerekek a házimunkában, az állatok etetésében és legeltetésében segítettek, ezért cserébe kapták az ellátást.
„Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják” – írja a Curriculum vitae-ben.
Az édesanya 1911 nyarán tudta először meglátogatni a gyerekeket. Amikor megérkezett, Etelka beszaladt a házba, s a mama füle hallatára azt mondta Gombainénak: Kedvesanyám, valami néni jött látogatóba! Ez annyira szíven ütötte az édesanyát, hogy elhatározta, bármi áron hazaviszi gyermekeit.
Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait az 1911/12-es tanévben. A gyerekek – miután a mama és Jolán megfeszített munkájával lakást szerzett – 1912. június 19-én térhettek haza Budapestre.
Az öcsödi helytörténeti gyűjtemény 1987 óta működik az egykori iskolában, ahol a Körös völgye természeti értékeinek bemutatása mellett a tanítói lakás egyik szobájában alakították ki a József Attila-tárlatot. Megtekinthető József Attila itteni óvodás és iskolai csoportképe, a költő és nővére iskolai érdemjegyeit tartalmazó osztályozó napló, valamint a korabeli iskolás élet tárgyi emlékei.
Balatonszárszó, József Attila utca 7.
A balatonszárszói József Attila Emlékházat a villasoron, az egykori Horváth-panzióból alakították ki, ahol a súlyos betegségből lábadozó költő az utolsó napjait töltötte. Itt 2012-ben adták át a megújult, interaktívvá tett kiállítást.
„Elsőként talán kicsit szokatlan, hogy az Idesereglik, ami tovatűnt című kiállítás egyterű, és a különféle zegzugokból kell összeszedegetnünk az életmű elejtett morzsáit, de valójában felfedezőútra invitál minket ez a kiállítás, amely rengeteg érdekességet tartogat József Attila befejezetlen Rorschach-tesztjétől kezdve az eredeti kéziratokon, családi fotókon, személyes tárgyakon és relikviákon át a hangzó anyagokig” – írtuk róla.
Nem véletlen, hogy a balatonszárszói tárlat a végső állapotból indul ki: „innen fejthetjük fel, hogy milyen események és történések vezettek a költő öngyilkosságához. Felfedezőútra invitál a tárlat, azonban itt most nem egy kalandjáték részesei vagyunk, hanem lehetőséget kapunk arra, hogy az életművet magunkba szívjuk és József Attila körülményeit és motivációit zsigerileg értsük meg.”
Az emlékházat 2020 óta egészíti ki a Vers Utca című állandó kültéri kiállítás, amely tíz állomáson, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódóan mutatja be a klasszikus és kortárs magyar költészet legnagyobbjait.
