Mascher Róbert a Magyar Iparművészeti Főiskola ipari formatervező szakán végezte a tanulmányait, ugyanott 1993-ban rajz- és környezetkultúra tanári diplomát szerzett. A Bak Imre, Trombitás Tamás, Gémes Péter, Nádas László és Bárkányi Attila tanítványaként végzett, szobrászattal és fotózással is foglalkozó alkotó az egyetem doktori iskolájának (DLA) képzésében is részt vett.
A még épülő kiállítás kulisszatitkaiba leshetek be, amikor Mascher Róbert a megnyitó előtt fogad. Miután körbevezet, leülünk az eseménynek otthont adó B32 Galéria és Kultúrtér egyik csendes sarkába.
Mit tartasz fontosnak elmondani az egyesületről?
Nem csodálkozom, hogy nem ismersz minket, hiszen az emberek általában nem sokat tudnak a kortárs iparművészekről. Ennek egyik fő oka az, hogy nincsen reflektorfényben. Az átlagember nem tartja fontosnak az iparművészetet, és inkább a filmművészekre, a pop- vagy komolyzenészekre vonatkozóan van képben.
Az 1982-ben azért alakult az akkor diplomázók által létrehozott FISE, hogy a fiatal és frissen végzett iparművészeknek legyen olyan közösségük, amely erősíti őket. Most, a FISE40 című kiállításon e közösség erejét, gazdagságát, fontosságát szeretnénk bemutatni. A lezárásaként, azaz október 20-án finisszázs lesz, amelyen bemutatunk egy történeti könyvet. Az ebben szereplő mottó szerint: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” Ez a Széchenyi István nevéhez fűződő idézet ránk, FISE-tagokra is igaz: ha összeállunk és együtt mutatkozunk be, többet érhetünk el.
A FISE-hez az újonnan diplomázók közül a legjobbak jelentkeznek, így a taglétszám fluktuálódik: vannak régebbi tagok, akik a tapasztalataikat át tudják adni és mindig jönnek újak. Számos projektünk van: mi csináljuk az Ékszerek éjszakáját és a Kortárs ékszerhetet. Mátrai alkotóházunkban keramikus és ötvös nyári táborokat rendezünk. Workshopokat és FISE-esteket is szoktunk tartani, amelyeken szakmai beszámolókat hallhatnak és vetítéseket nézhetnek az érdeklődők.
Milyen volt az egyesület működése a létrejöttekor, és milyen most?
Az alapításnál még nem voltam ott, míg körülbelül húsz éve tagként már igen. Később bekerültem a vezetőségbe, majd én lettem a FISE elnöke. A régmúltról való információim elbeszélésekből erednek. Régen csupán műtermek voltak, ahol este lámpafénynél reszelgettek vagy festettek az alkotók, majd mindenki hazament. Ezeken a helyeken valódi közösségi élet folyt: még nem voltak mobiltelefonok, nem írtak egymásnak sms-t az emberek.
Most, hogy már ott az Instagram, a Facebook, a különböző csoportok és íméllisták, a véleménycsere átkerült a virtuális térbe. A mi műfajunk azonban olyan, hogy látni és fogni kell, ami elkészült. A FISE biztosítja a bemutatkozás offline lehetőségét, de már élünk a korszerű technikák által kínáltakkal is. Korábban, hogy minél jobban megismertessük a tagjainkat az érdeklődőkkel meg a műgyűjtőkkel, minden évben katalógusokat adtunk ki, amelyekben leírtuk, hogy kik a tagjaink és miket csinálnak. Az internet korában már csak ötévente adunk ki ilyent. A záróünnepségre meglesz a legújabb.
Kik és hogyan lehetnek tagok?
Bármilyen alkotó, aki komolyan akarja venni a szakmáját és hosszú távra tervez, csatlakozni fog a FISE-hez. Tapasztalatom szerint a legagilisabb és legaktívabb alkotók lépnek be, maradnak benn és állítanak ki. Azok, akik valóban elhivatottságot éreznek a pályájuk iránt. Kritériumok nélküli tagfelvételünk évente egyszer, június–júliusban van. A felvételhez önéletrajzot, portfóliót kell mellékelniük a jelentkezőknek, majd beszélgetés során kell bizonyítaniuk az elköteleződésüket. A bírálóbizottság maga a tíz tagból álló vezetőség, amelynek tagjai tíz szakágat képviselnek. Van, hogy szinte rögtön rábólintunk a jelentkezőkre, de az is előfordul, hogy tanácsot adunk nekik, miben és hogyan kéne még fejlődniük.
Milyen előnyökkel jár a tagság?
A tagsági díj évi hétezer forint. A belépő alkotó olyan felületet kap, amelyen kiállításszerűen bemutatkozhat. A közösségünk segít a munkák bel- és külföldi helyszínekre való szállításában is. Dolgozunk azon, hogy a tagsági kártyánkkal kedvezményeket lehessen igénybe venni. Létezik FISE utazási iroda is. Általában az a tradíció, hogy ha meghívnak minket vagy „elintézünk” egy kiállítást, akkor megszervezzük az odautazást. Belgrádban, Újvidéken, Londonban, Moszkvában és Szófiában is jártunk már így.
Október 5-én nyílt a FISE40. Mi alapján válogattátok a műveket?
A jól bevált hagyományokhoz hűen ezen a nagy bemutatkozó tárlaton is teljesen rábíztuk a művészekre, hogy mit szeretnének megmutatni. A vezetőség csupán két-három képet vagy tárgyat kért tőlük. Összeültünk, és megnéztük, hogy kitől mit kérünk be. A kiállítóteret zónákra osztottuk fel aszerint, hogy hol milyen hangulatú tárgyak lesznek láthatók.
Milyen visszajelzésekre számítotok?
Mindenképpen pozitívakra. Fontos, hogy a tagjaink megmutathassák magukat a közönségnek és a sajtónak, és hogy a FISE-t ismertté tegyük.
Hogyan látod a FISE jövőjét?
A FISE struktúrája jó, és jelen vagyunk az online térben. Amin még erősítenünk kell, az a köztudatba kerülés, az eladás és a külföldi utazások. A mindenkori pályakezdő fiatalok támogatása tíz-húsz év múlva is fontos lesz. A legfontosabb az, hogy ez működőképes legyen, és persze legyen rá igény is.
Takáts Fábián
A FISE40 kiállítás október 20-ig látogatható a B32-ben.
Nyitókép: Mascher Róbert Ferenczy Noémi-díjas formatervező iparművész, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület elnöke. Fotó: MTI/Cseke Csilla
