A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 1943. október 7-én adta első nyilvános koncertjét. A Dohnányi Ernő vezényelte hangversenyen Csajkovszkij, Chopin és Liszt Ferenc művei hangoztak el, utóbbitól a Les Préludes című szimfonikus költemény. A 80 évvel ezelőtti koncertre emlékezve Vásáry Tamás ugyanezt a művet dirigálta. Kovács János egy Mendelssohn-darabot, a 42. zsoltárra komponált kantátát, Riccardo Frizza pedig Richard Strauss Hősi élet című szimfonikus költeményét választotta.
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára ünnepi beszédében kiemelte: a Rádiózenekar sok évtizedes sikerének titka a művészet és a közösség együttes értékteremtő erejében van. Arról beszélt, hogy számos nagyszerű művész, elkötelezett munkatárs tehetsége, kitartása és hite kellett ahhoz, hogy a Rádiózenekar egy ország számára jelentsen egyet a legmagasabb minőséggel, és a komolyzenei világtérképen is viszonyítási ponttá váljon.
Emlékeztetett arra, hogy az együttes szimfonikus zenekarként 1943 októberében mutatkozott be. „Egy világégés közepén, a pusztítás mindent megbénító, fagyos reménytelenségében mégis csoda született, mert éltek olyanok, akik a sötétségben is mertek álmodni” – mondta.
Kiemelte: a Rádiózenekar jelenlegi és egykori vezetői megértették, hogy az örökséget felelősséggel gondozva és megtartva lehetséges a megújulás. Felelősség, ugyanakkor megtisztelő kihívás is az utókor számára etalonként szolgáló felvételeket készíteni, az otthonokban megszólaltatni és az archívumok tárhelyeiben a hazai zenetörténet meghatározó részévé válni.
Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának szavai szerint a zenészek azért is méltán elismert művészek, mert képesek az emberekből az érzelmeket előhozni. A zene nyelve egy közös nyelv, amelynek ők a karmesterei. Dohnányi Ernő, aki a második világháború idején a Magyar Rádió zenei vezetője is volt, hamar felismerte egy szimfonikus zenekar alapításának előnyeit – mondta Papp.
A vezérigazgató elmondta: a zenei együttest széles repertoár jellemzi, rugalmasság, páratlan tanulási képesség, és a magyar kortárs zenéért is sokat tesz. Úgy fogalmazott: a jó zenekart minden karmester szereti, nem véletlenül adták e zenekar előtt egymásnak a karmesteri pálcát a legnagyobbak, ahogy a jubileumi estén is – Vásáry Tamás elnök-karmester, Kovács János állandó és Riccardo Frizza vezető karmester.
Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója, a Bartók Rádió csatornaigazgatója szintén gratulált a zenészeknek, és köszönetet mondott az együttes fenntartójának, az MTVA-nak és a kulturális kormányzatnak is, amiért biztos hátteret nyújt munkájukhoz, missziójukhoz. Elmondta: 2024-ben reményeik szerint beköltözhetnek új otthonukba, a Jókai utcában épülő új zenei központba, ahol egy korszerű hangversenystúdióban folytathatják a munkát. „Ez lesz majd a mi szakmai karácsonyunk, és ez lesz a nektek szánt legnagyobb születésnapi ajándék, az új kezdet, és valóban, ismét egy teljesen új korszak kezdődhet el a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek életében.”
Nyitóképen Kovács János karmester vezényel a 80. évfordulóját ünneplő Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjén a Müpa Bartók Béla hangversenytermében 2023. december 19-én. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
