Az Újszövetség négy evangélistája (Máté, Márk, Lukács, János) Júdást, a tizenkét apostol egyikét árulónak tartja, mert 30 ezüstöt kapott a főpapoktól, hogy a Jézus elfogására küldött felfegyverzett csapat előtt egy csókkal elárulja mesterét.
Az egy éve fordítás alatt álló apokrif kézirat szerint viszont Júdás, a Jézushoz legközelebb álló tanítvány mestere kérésére hajtotta végre az árulást. A papírusz szerint Jézus így szólt Júdáshoz: "Te áldozod majd fel azt, aki engem felölt magára." Tehát voltaképpen Júdás segített Jézusnak az isten akarat beteljesítésében.
A Vatikán rehabilitálhatja
Öt év alatt mintegy ezer papirusztöredékből több mint 80 százalékban helyreállított 26 oldalas szöveg fordításán dolgozó Rodolphe Kasser genovai koptológus szerint Júdás figurája az eddigi bibliai tanokkal szemben korántsem volt negatív.
Az új Júdás evangélium története éppen az árulás eltérő megítéséséről szól. Jézus eszerint tudta, hogy emberi testétől való megszabadulásához valakinek el kell őt árulnia, és jobban szerette volna, ha az áruló barát, nem pedig ellenség. A Történettudomány Pápai Bizottságának elnöke, Walter Brandmüller szerint a .
Az ismeretlen szerzőtől származó Júdás-evangélium eredeti szövege görög volt, amelyet a kanonikus evangéliumok után, de még i.sz. 180 előtt hozhattak létre korai gnosztikus keresztény csoportok. A számos ókori szöveg alapján ismert Júdás evangéliumra a legkorábbi utalás i.sz. 180-ból, Irenaeusztól, Lyon püspökétől származik.
Az első keresztény közösségek többféle beszámolót is ismertek Jézus életéről és tanításairól. Közülük több tucatnyit papírra is vetettek, az egyházatyák azonban ezek közül csak négyet választottak be az Újszövetség könyvei közé. Kimaradt többek között Péter, Tamás, Mária, illetve Az igazság evangéliuma címen ismert szöveg. A most bemutatott kézirat az eredeti görög szöveg kopt fordítása, és a vizsgálatok szerint i.sz. 220-340 között keletkezett.
Az 1970-es években bukkantak rá az egyiptomi Al Minya közelében arra a kódexre, amely 1600 éve érintetlenül rejtette Júdás evangéliumát. A New York állambeli Hicksville egyik bankjának széfjében elhelyezett dokumentumot 2000 áprilisában Frieda Nussberger-Tchacos régiségkereskedő vásárolta meg. Két sikertelen viszonteladási kísérlet után a romlásnak indult kódex 2001 februárjában a bázeli Maecenas Foundation for Ancient Art Alapítványhoz került helyreállításra. A fordítás után a kéziratot a kairói Kopt Múzeumban helyezik el. Júdás evangéliuma mellett a kódex négy másik szöveget is tartalmaz: Jakab első apokalipszisét, Péter levelét Fülöphöz, valamint az Allogenész könyve című töredékes művet.
