(MTI) - A "Kabaré 100" című tárlat azt a korszakot idézi fel, amikor a magyar írók legjava, köztük Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő és Karinthy Frigyes volt a kabaré szerzője, megteremtve egy addig ismeretlen műfajt, az irodalmi kabarét - olvasható a múzeum összegzésében. Az egykori szórakozóhelyre emlékeztető enteriőrben filmek, fotók, hangfelvételek és eddig ki nem állított relikviák adják vissza a századelő e "sajátos intézményének" hangulatát.
Heltai Jenő (1871-1957)
"Sűrű dohányfüst, kackiás lámpaernyők, vörös fény, pirinyó asztalok mellett hűtővödrökben pezsgő, Szép Ernő csípős rigmusai, Heltai Jenő dalai" - ilyen volt a szervezők leírása szerint száz éve az első pesti kabaré, a Bonbonniere a Teréz körúton, a mai Művész mozi helyén. A kiállított tárgyak között szerepel a János vitéz Iluskájaként megismert kabaré-énekesnő, Medgyaszay Vilma tüll kendője, kézi tükre, kedvenc kutyájának féltett fotója, a New York Kávéház márványasztala Nagy Endre, Heltai Jenő, Molnár Ferenc kézjegyével. A tárlat látogatói eredeti hangfelvételen hallhatják Nagy Endrét, régi kabaréjeleneteket nézhetnek meg, egy pénztárkönyv segítségével bepillantást nyerhetnek az akkori bohémvilág mindennapi gondjaiba, és láthatják azokat a korabeli színes karikatúrákat, amelyek a magyar kabaré nagy alakjairól, többek között Kabos Gyuláról és Békeffi Lászlóról készültek. Mint az összegzésben olvasható, a kabaré magyarországi meghonosodásakor Pesten és Párizsban egyaránt a sanzoné volt a főszerep, ám a műsorok szerkezete a berlini mintát követte. Jelenetek, monológok, versek és drámai sanzonok váltották egymást. A műsorszámok közötti szünetekben pedig a konferanszié figurájának megteremtője, az újságíróból lett kabaréigazgató, Nagy Endre nevettette a pesti dámákat és urakat. A kabaré annak is köszönhette népszerűségét, hogy kezdettől fogva társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre, tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, azaz egyfajta történetírást jelentett - áll a közleményben. A Budavári Palotában szeptember 20-ig látható tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közreműködésével valósul meg. A kiállítás arra is választ ad, mi maradt mára a kabaré műfajából.
