(MTI) - Az Elveszett Paradicsom című tárlattal debütáló Roma Pavilon alapgondolata, hogy a többségi kultúra legfontosabb terein is jelen kell lennie Európa legnépesebb etnikai kisebbségének. Először kapott helyet tavaly a roma kultúra a - több mint száz éves- művészeti biennálé történetében.
"A kiállítással bizonyítani akartuk, hogy a kortárs szinti és roma képzőművészek munkája világszínvonalú. Az alkotások azt is bemutatják, hogyan birkóznak meg az alkotók a saját kulturális identitásukkal. Sok alkotónk szenved még mindig a történelmi gyökerű kisebbségi komplexusokban, de a művekből egy új, stabil önkép körvonalai is kibontakoznak." - mondta Junghaus Tímea, a pavilon kurátora.
A 32 éves, fiatal szakember 2005 óta vezeti a budapesti Nyílt Társadalom Intézet (OSI) Romák Kulturális Részvételét Támogató Projektjét, amely kidolgozta a Roma Pavilon tervétt. A roma anyától és szinti apától származó első generációs értelmiségi művészettörténész élete sem volt egyszerű. "Hiszek a jelekben. Az egyetem például a tapasztalatlanságom miatt kezdetben nagyon nehéz volt, de Isten jelei bátorságot adtak és segítségükkel megtaláltam a hivatásomat" - mondta a művészettörténész a dpa német hírügynökség hamburgi tudósítása szerint.
Úgy véli, le kell számolni a többségi társadalomban élő negatív sztereotípiákkal, és az egzotizáló, romantikus tévképzetekkel is, a világban elszórt roma népnek pedig újra kell fogalmaznia az identitását. Ez nem jelentheti a befogadó nemzetben való teljes feloldódást, asszimilációt, hanem a koegzisztenciát, a békés egymás mellett élést, melyben nem kell szakítani a hagyományokkal.
Úgy véli, le kell számolni a többségi társadalomban élő negatív sztereotípiákkal, és az egzotizáló, romantikus tévképzetekkel is, a világban elszórt roma népnek pedig újra kell fogalmaznia az identitását. Ez nem jelentheti a befogadó nemzetben való teljes feloldódást, asszimilációt, hanem a koegzisztenciát, a békés egymás mellett élést, melyben nem kell szakítani a hagyományokkal.
