Baráth Fábián szobrászművész alkotásának leleplezése előtt Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy Kalász Márton szelíd alakja, kimért mozdulatai mögött az emberi humánum ereje volt érezhető. „A költő kimagasló művészete, lírája kitartásra és alázatra nevelt” – fogalmazott, hozzátéve: büszke arra, hogy utódja lehetett a Magyar Írószövetség élén, amelynek Kalász Márton hat éven át volt a kapitánya viharos időkben, amikor nemtelen támadások érték, de rendíthetetlenül állt ellen és győzött.
A helyettes államtitkár szerint a kalászi versnyelvet a gyermekkori balladák, a szonettek és a német nyelv és irodalom szeretete alakította, e három forrás egyszerre működik verseiben.
Lánya, Kalász Orsolya költő, műfordító nagy örömnek nevezte, hogy a költészet napját olyanok körében ünnepelheti, akik személyesen ismerték édesapját és tisztelték munkásságát. Felidézte édesapja mondását, miszerint a versekben mindent szabad, így a szabadság bódító érzésével ajándékozta meg a verskedvelőket, miközben magyar nyelven szólt emberként az emberekhez, és képes volt az egész országot érintő kérdésekben is irányadó válaszokat adni.
Tóth István polgármester örömének adott hangot, hogy a tíz évvel ezelőtt felavatott arcképcsarnok újabb domborművel gazdagodott. Megjegyezte, hogy évente 40-50 ezer magyar gyereket hoznak el a pedagógusok Agárdra, ahol személyesen győződhetnek meg arról, mennyire gazdag a vármegye irodalmi múltja.
L. Simon László író, költő, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója szerint Kalász Márton egész életével jól példázza azt, hogy a legjobb magyarok a svábok, hiszen a ki nem telepített svábok olyan mélyen ragaszkodtak a nemzeti közösséghez és hagyományokhoz, mint nagyon kevesen a magyarság soraiban. Hangsúlyozta: nem volt kérdéses, hogy helye van az emlékfalon, erre költői kvalitása, életműve, Fejérhez való erős kötődése is predesztinálta. Az emlékfallal kapcsolatban megemlítette, hogy egy évtizeddel az avatást követően mindegyik dombormű újra lett patinázva, továbbá változtattak az alkotások sorrendjén, születési dátumok szerint sorba rendezve azokat.
Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. 1953-tól Kalász néven publikált, két évvel később hivatalosan is felvette írói nevét, abban az évben jelent meg első verseskötete Hajnali szekerek címmel. 1960-tól az Európa Könyvkiadó, 1967-től az Új Írás munkatársa volt, majd a nyolcvanas években a Vigilia és a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott. 1998 és 1991 között a Vörösmarty Társaság, 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövetség elnöke volt. Csaknem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2009-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Munkásságát kétszer ismerték el József Attila-díjjal (1971 és 1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban tüntették ki, a Kossuth-díjat 2013-ban vehette át, 2016-ban választották a nemzet művészévé.
2021. december 30-án, 87 éves korában hunyt el Budapesten.
